Mégsem közösen fejlesztenek? Szkeptikus a civil szféra a kolozsvári innovatív központ kapcsán
Egyelőre szkeptikusan viszonyul a civil szféra és a szakma a kolozsvári polgármesteri hivatal által létrehozott, országos szinten egyedülálló innovációs és civil kreativitásközponthoz. Célja közelebb vinni a döntéshozatalt a polgárokhoz, bevonni őket a városfejlesztésbe.
Eltérő véleményeket fogalmaztak meg a civil szféra és a szakma képviselői a részvételi költségvetés továbbgondolásaként a kolozsvári polgármesteri hivatal által létrehozott innovációs és civil kreativitásközpontról (CIIC): van, aki hatékonyan gyakorlatba ültethető elképzelésnek véli, de olyan aktivista is akad, aki szerint kirakatintézkedésről van szó.
A polgármesteri hivatal két hete nyitotta meg a nagyközönség előtt a sétatéri központot, amelynek fő célja bevonni a lakókat a kincses város fejlesztési munkálataiba, létrehozni egy olyan teret, ahol a kolozsváriak megoszthatják az önkormányzattal és egymással ötleteiket.
A városvezetés szerint az együttgondolkodási folyamatba az egyetemeket, a civil szférát és a különböző területeken tevékenykedő szakembereket is bevonnák.
„A központ azon elv szerint fog működni, hogy a város legfontosabb erőforrásai maguk a kolozsvári lakosok, az önkormányzat az ő kreativitásukat felhasználva alakítaná ki a városrehabilitációs közpolitikáit” – fogalmazott a megnyitó alkalmából kiadott közleményében Oláh Emese alpolgármester. Rámutatott, az önkormányzat évek óta arra törekszik, hogy minél közelebb vigye polgáraihoz a döntéshozatalt, ennek első lépése pedig a jelenleg is zajló részvételi költségvetés. Az innovációs központ megnyitása egy következő lépés, mutatott rá az alpolgármester, aki szerint ezáltal állandósul a városvezetés és a civil szféra közötti kapcsolattartás.
Az innovatív központot a városháza fejlesztési igazgatóságának vezetője, Ovidiu Câmpean koordinálja, az első találkozón a Vasutaspark rehabilitációja volt a téma.
A következő találkozókon olyan témák kerülnek terítékre, mint a Farkas utcai gyalogosövezet kialakítása, a kulturális innovációs alap, az okosváros projekt vagy a városi mobilitás. A Kaszinóban tartandó találkozók időpontjait honlapján és a Municipiul Cluj-Napoca nevű Facebook-oldalon teszi közzé az önkormányzat, az ötleteket az imaginatiecivica@primariaclujnapoca.ro e-mail-címre és az említett Facebook-oldalra várják.
Rég várt „kimozdulásnak” tartja a központ beindítását Guttmann Szabolcs műépítész (bal oldali portrénkon), de szerinte sok minden múlik azon, sikerül-e megtölteni tartalommal. Úgy véli, az első találkozás alapján reménykeltő, hogy mielőtt egy urbanisztikai terv elkészül, az önkormányzat megszólítja a civil társadalmat, a szakmát is megkérdezi róla.
Ez nagyon szimpatikus. Hogy milyen lesz a kifutása, tényleg hathatósan fog-e működni, mindannyiunkon múlik, nemcsak a városházán” – nyilatkozta a Krónikának a Romániai Építészek Rendje erdélyi fiókjának elnöke.
Elmondta, vannak témák, amelyeket szakemberként már most monitorozni tudnak, például a város által visszaszerzett Vasutaspark versenypályázatának meghirdetése, amelyet az építészek rendjével együtt végez a városháza. A központ létrehozásának legnagyobb hozadéka azonban, hogy a civilek már az elején elmondhatják, többéves munkájuk során milyen következtetésre jutottak a téma kapcsán elejét véve sok utólagos beszélgetésnek. „Ez újdonság. Egy tervnél kötelező egy adott pillanatban bemutatni nyilvánosan, hogy miről szól, azaz közvitát kell szervezni. Csak hát nem mindegy, hogy a vita milyen stádiumban vita. Ezért ez pozitív dolog, de minden azon múlik, hogy ne maradjon csak formális kijelentés, hanem valóban élni tudjon vele a városháza és mi is” – fogalmazott Guttmann.
Rámutatott, eddig „nem volt ajtó, ahol bekopoghatott a civil szféra”, nem volt ember, akihez meglátásaikkal fordulhattak.
Ezzel most Ovidiu Câmpeant bízták meg, aki Guttmann szerint a polgármester szóvivőjének is tekinthető a területen, az ő feladata a civilekkel való kapcsolattartás. „Tulajdonképpen rajta múlik, hogy ezt hogyan vezeti, milyen lépcsőkben gondolkodik” – véli Guttmann Szabolcs. Hozzátette, az, hogy mennyit és milyen gyakran ostromolják ötleteikkel a beosztott hivatalnokot, a civileken is múlik, a sajtó feladata pedig, hogy tájékoztassa az embereket a lehetőségről.
Kritikusabb a városvezetés tervével szemben Szakáts István, az Alt Art Alapítvány vezetője (jobb oldali portrénkon), aki szerint a polgármesteri hivatal kirakatintézkedésének vagyunk tanúi. „Voltam az első közvitán, illetve a találkozón, amit közvitának hirdettek meg a Vasutasparkról, és nem volt semmiféle vita. "Megjelentek a városházáról, bemutatták a PowerPointot, senki nem kérdezett semmit, a hatalmi pozíciók seregszemléje és megerősítése volt az egész” – jelentette ki a Krónikának Szakáts, aki rendszeresen részt vesz civil megmozdulások szervezésében. Úgy vélte, a központ első megnyilvánulása „homlokzatként” értelmezhető, és nem bízik abban, hogy a jövőben ez változik.
– véli Szakáts István. Szerinte a városvezetés létrehozott egy intézményt, amelynek van egy jó neve, de a tartalom messzemenően nem fedi a megnevezést. „Kitaláltak egy új, teljesen üres héjat. Hogy üres, számomra ékesen bizonyítja az első megnyilvánulásuk. Talán ha változtatnak a formátumon, akkor lesz valami. Egyelőre ez blöff” – summázta első benyomását a civil aktivista. Szakáts szerint a két héttel ezelőtti találkozó sem előkészítésében, sem lebonyolításában, sem az elhangzott ötletek továbbvitelében nem volt valódi közvita. „Engem felhívtak előtte fél nappal: na, nem jövök én is?” – magyarázta.
Szakáts szerint nemcsak az innovatív központ, hanem a kiindulópontjának tekinthető részvételi költségvetés is „blöff”. „Az egy publikus konzultáció, ennyi” – vélekedett a civil projektek közpénzből való finanszírozására irányuló projektről. „Ez a város képmutatásának másik bizonyítéka. Amikor elindították, stratégiákat írtunk nekik, amit nem vettek figyelembe.
– fogalmazott Szakáts István rámutatva, hogy a részvételi költségvetés lényege a participatív demokrácia kipróbálása. „Ténylegesen a döntéshozatalt magát delegálja, nem a konzultációt. Az, hogy létrehoztak egy online platformot, ahol lehet szavazgatni, kevés” – adott hangot nemtetszésének a civil aktivista, aki szerint a polgármesteri hivatal ezzel csupán „kiszúrta a lakosok szemét”.
A kolozsvári polgármesteri hivatal által meghirdetett, az országban egyelőre példa nélküli online részvételi költségvetési eljárás keretében hétfő óta lehet végső körben szavazni a legnagyobb támogatottságot szerzett 30 projektre.
A november 19-éig tartó voksolás során kiválasztják a városi költségvetésből finanszírozandó projekteket – az érdeklődőknek felhasználófiókot kell létrehozniuk a www.bugetareparticipativa.ro platformon.
Eddig mintegy 11 ezer felhasználó 29 ezer voksot adott le, közölte a városháza. Azok, akiknek nincs internet-hozzáférésük, vagy nem boldogulnak a világhálón, hétköznapokon 13 és 17 óra között a sétatéri Kaszinóban szavazhatnak. November 27-én ismertetik a tizenöt nyertes projektet, amelyeket 2018 folyamán ültetnek gyakorlatba. A két éve bevezetett részvételi költségvetés keretében idén az eredetileg benyújtott 338 projektből 126-ot fogadott el a polgármesteri hivatal. A projektek értéke egyenként nem haladhatja meg a 150 ezer eurót.
2018-tól Nagyvárad önkormányzata is bevezeti a részvételi költségvetés gyakorlatát, erről legutóbbi ülésén döntött a helyi képviselő testület.
A határozat értelmében jövőtől a lakosság is beleszólhat a városfejlesztésbe, a kolozsvári gyakorlathoz hasonlóan a helyiek által beterjesztett projekteket online szavazással választják ki.
A városvezetés évente 1,5 millió eurós pénzalapot szán e célra, amelyből tíz projektet valósítanak meg, egy projekt értéke nem haladhatja meg a 200 ezer eurót.
A részvételi költségvetés lebonyolításához az önkormányzat internetes platformot hoz létre, amelyen nyolc területen – utcai infrastruktúra, zöldövezetek és játszóterek, mobilitás, közterek berendezése, kulturális, szociális, illetve egészségügyi infrastruktúra, digitalizáció – lehet pályázni.