Félidőnél a Minority SafePack: az aláírások egytizedét sikerült összegyűjteni, de bizakodók a kezdeményezők
Százezer aláírás gyűlt össze eddig a Minority SafePack polgári kezdeményezés elfogadásához szükséges egymillióból. Bár már félidőnél tartanak, Vincze Loránt FUEN-elnök szerint optimizmusra ad okot, hogy a szignók egytizede megvan, hiszen a kopogtatós kampány csak most kezdődött. Románia kiemelkedően teljesít.
Egyelőre siralmasnak tűnik az RMDSZ által indított Minority SafePack európai polgári kezdeményezés támogatottsága, főleg ha az internetes aláírásgyűjtés adatait nézzük. A szabad anyanyelv- és szimbólumhasználatra, az egyenlő bánásmódra, a nemzeti kisebbségi kultúrák megőrzésére kiterjedő kisebbségügyi javaslatcsomagot április elején regisztrálta az Európai Bizottság, s jövő év április 3-áig kell összegyűjteni az egymillió aláírást.
{K1}
A legfrissebb adatok szerint félidőnél a szignók egytizedét sikerült összegyűjteni, a kezdeményezők azonban továbbra is optimisták.
Az egymillió aláírás azonban nem elegendő ahhoz, hogy az európai polgári kezdeményezés sikeres legyen, a támogató nyilatkozatok számának legalább hét tagállamban el kell érnie az előírt küszöbértéket.
A Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) egyébként kedden közleményben jelentette be, hogy sikerült összegyűjteni az első százezer aláírást, ennek zöme – mint kiderült – Romániából származik.
Az RMDSZ ügyvezető elnöksége arról tájékoztatta a Krónikát, hogy Erdélyben eddig 65–70 ezer kézjegyet gyűjtöttek össze,
azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy mindössze három hete indult el a kopogtatós (door to door) kampány, amelytől a szignók zömét remélik. Erdélyben folyamatosan nőnek a számok az RMDSZ területi szervezetei által folytatott kampány nyomán, mondta lapunknak Vincze Loránt FUEN-elnök is.
Románia az online aláírások terén is kiemelkedően teljesít a kezdeményezést támogatókhoz képest: a nyilvántartás tegnap 15 órakor figyelt adatai szerint
az eddig összegyűlt 24 568 online szignóból 15 260 a kezdeményező országból érkezett, ezáltal Románia 63,58 százalékban teljesítette a számára előírt 24 ezres küszöbértéket.
A következő a sorban Magyarország a maga 20,77 százalékával, melyet Dánia (8,29), Ausztria (6,45) és Szlovákia (5,59) követ, a többi tagállamban az ötszázalékos támogatottságot sem sikerült elérni.
{K2}
Az online nyilvántartás eredményei nem irányadóak, jelentette ki a Krónika kérdésére Vince Loránt FUEN-elnök, aki szerint mindkét aláírásgyűjtési módozatra figyelnek, a papíralapúra és az online-ra is. „Az online-nal kapcsolatban látnunk kell azt, hogy főleg az idősebbek számára nem vonzó ez a típusú aláírási mód, nincs nagy hagyománya Erdélyben, de másutt sem Európában.
Az összehasonlításokból most már látszik, hogy az aláírások egynegyede interneten, a többi papíralapon gyűlt össze, és arra számítok, hogy a trend ugyanez lesz a jövőben is”
– fogalmazott lapunknak Vincze Loránt.
Rámutatott, a leghatékonyabb módja az aláírásgyűjtésnek az „embertől emberig tartó megkeresés”, az aláírások egyenként gyűlnek össze, és ehhez hatalmas befektetésre van szükség a részt vevő szervezetek, a régiók, a tagállamok részéről.
Az RMDSZ által folytatott romániai door to door kampány mellett más országokban is elkezdődött az esetleges támogatók személyes megkeresése, ez Vincze szerint a leglátványosabban és a legeredményesebben azokban az országokban és régiókban működik, ahol erős és nagy tapasztalatú szakszervezetek vannak, mint Dél-Tirolban vagy a Lengyelországban élő németek körében. De a kisebb szervezetekben is már eléggé intenzíven zajlik az aláírásgyűjtés, Németországban, Dániában, Hollandiában, Ausztriában is javulnak az adatok, tette hozzá a FUEN elnöke.
Optimizmusra ad okot, hogy az aláírások egytizede mostanra megvan és marad egy félév a maradékot összegyűjteni, bízom abban, hogy ezzel nem lesz gond” – adott hangot optimizmusának Vincze Loránt. Ugyanakkor hozzátette, nagyon fontos, hogy Erdélyből a kézjegyek egynegyede összegyűljön, de szerinte hamarosan „feljön” Magyarország is, ahonnan további 400 ezer aláírást várnak. Felvidéken is intenzív már az aláírásgyűjtés, ahogy Horvátországban, Szlovéniában is zajlik a munka a magyar közösségekben.
– jelentette ki Vincze. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a küszöbértékek teljesítése nem elegendő, ha hét tagállamból össze is gyűl a minimális szignószám, attól még nem lesz meg a kért egymillió. „Tehát nagy számokat is kell emellett hozni, ez legalább ennyire fontos” – szögezte le az illetékes, aki szerint párhuzamosan építik mindkét „frontot”.
Mint mondta, most indul egy nagy európai online kampány, amelyik megtámogatja az eddig inkább a hagyományos médiában jelen lévő Minority SafePack ismertségét, és arra számítanak, ennek nyomán fokozatosan az online aláírások is gyűlnek majd.
Vincze Loránt elismerte, hogy a legnagyobb kihívást a fiatalok megszólítása jelenti, olyan üzenetet megfogalmazni, ami vonzó számukra.
{K3}
„A Minority SafePack pozitív kezdeményezés, pozitív dolgokról beszél főként Európának abban a részében, ahol a kisebbségi ügyek jórészt megoldottak. Ennek ellenére szeretnénk rávenni a fiatalokat, hogy az európai soknyelvűséget, kultúrát támogassák, ez külön kihívás számunkra” – mondta. A tapasztalat ugyanis Erdélyben is azt mutatja, hogy a középgenerációt és az idősebbeket könnyebb megszólítani, mint a fiatalokat. A FUEN ifjúsági tagozata azonban egy karavánnal járja Európát azért, hogy bevonja az ifjúsági szervezeteket, a fiatalokat a munkába.
ahol rá kell erősíteni. De bízom benne, hogy minél kevesebb ilyen lesz” – összegzett Vincze Loránt.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök korábban úgy fogalmazott: a Minority SafePacket indításakor az érdekelte őket, hogy arra kényszerítsék az EU-t, találjanak megoldást a kisebbségek védelmére, hisz bár van olyan állam, ahol rendezték a kérdést, számos országban problémák vannak. Emlékeztetett:
a kisebbségügyi javaslatcsomag kiterjed a szabad anyanyelv- és szimbólumhasználatra, az egyenlő bánásmódra, a nemzeti kisebbségi kultúrák megőrzésére.
{K4}
A kezdeményezést április első napjaiban regisztrálta a bizottság, az egymillió aláírást jövő év április 3-áig kell összegyűjteni, az adatokat július 2-áig kell ellenőrizni, majd az EB három hónapig tehet fel tisztázó kérdéseket, ellenőrizheti újra az adatokat.