Egyesült erővel lobbiznak a brassói reptér megépüléséért

Bíró Blanka 2017. október 16., 16:56

A hosszú évek óta tartó politikai adok-kapok után konszenzus körvonalazódik a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér ügyében: közösen kérik a projekt felvételét az országos érdekeltségű közlekedési nagyberuházások kerettervébe.

Fotó: Facebook/Aeroport International Brasov

Minden szinten mozgósítanak a Cenk alatti városban, hogy a Brassó–Vidombák nemzetközi repülőtér bekerüljön az országos érdekeltségű közlekedési nagyberuházások kerettervébe. A napokban a Brassó megyei prefektus találkozóra hívta a helyi elöljárókat, a parlamenti képviselőket, hogy szögezzék le, mi a teendő annak érdekében, hogy az épülő légikikötő bekerüljön a kerettervbe.

„Meggyőződésem, hogy a Központi Fejlesztési Ügynökség mellett a kormányzati intézmények is aktívan közreműködnek, hogy ez megvalósuljon, összeállítottunk egy ütemtervet az ügynökséggel közösen, és legtöbb két héten belül mindannyian aláírjuk a szükséges dokumentumot” – nyilatkozta Marian Rasaliu prefektus.

Eközben George Scripcaru, a megyeszékhely polgármestere arról értekezett, hogy nem lehet infrastruktúrát építeni anélkül, hogy azt egy rendszerbe csatlakoztatnák. „Éppen ezt tesszük most a repülőtérrel:

megyei, régiós szinten elfogadtuk a tervet, most pedig a Brassó, Kovászna és Hargita megyei elöljárók és politikusok közösen viszik tovább az ügyet, és bejuttatjuk az országos közlekedési mestertervbe”

– mondta a pénteki találkozón a Cenk alatti város elöljárója.

Ambrus Izabella Brassó megyei RMDSZ-es képviselő hétfőn a Krónika megkeresésére közölte, a kérést, hogy a légikikötő bekerüljön a közlekedési nagyberuházások kerettervébe, benyújtják a kormányhoz, majd továbbítják az Európai Bizottságnak is. Hozzátette,

az ügy mentén teljes konszenzus alakult ki, pártpolitikai hovatartozástól függetlenül mindenki támogatta, és megígérték, hogy erőteljesen lobbiznak a repülőtérért.

A Központi Fejlesztési Ügynökség különben a múlt hónapban Sepsiszentgyörgyön tartotta ülését, akkor határozatban rögzítették, hogy a marosvásárhelyi és a nagyszebeni légikikötő mellett a brassói reptér is a térség fejlődésének kulcsszereplője, ezért az ügynökség szakembereit felhatalmazták, hogy hivatalosan is kérjék, kerüljön be az országos közlekedési kerettervbe –idézte fel a Krónikának hétfőn Tamás Sándor.

A Kovászna Megyei Tanács elnöke lapunknak elmondta, ha sikerül a tervük, és a brassói repülőtér bekerül az országos mestertervbe, a román kormány kötelessége lesz, hogy támogassa, finanszírozza annak a megépítését, ami hatalmas előrelépés lenne, hiszen

az elmúlt években a román állam egyetlen lejjel sem támogatta a projektet.

Másrészt, ha a beruházás a keretterv része lesz, pályázni is nagyobb sikerrel lehet, könnyebb lesz EU-s pénzeket lehívni erre a célra. Az elöljáró beszélt ugyanakkor arról is, hogy Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy önkormányzata továbbra is fenntartja a tavaly elfogadott szándéknyilatkozatot, miszerint három év leforgása alatt három-három millió eurót pótolnak a légikikötő megépítésébe, ám csak a befejezéshez utalják a pénzt, semmilyen köztes beruházást nem támogatnak

Amint arról korábban írtunk, jelenleg a kerettervben mindössze az áll, hogy a repülőtér fejlesztése az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások kimenetelétől függ, valamint a 2020–2030-as befektetési tervektől. Eddig úgy tűnt, országos szinten nincs politikai akarat a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér megépítésére, a bukaresti politikusok folyamatosan megpróbálták ellehetetleníteni a projektet.

Különböző szakértők, többek között a metropolisövezet mobilitásáért egyesület (AMM) vezérigazgatója, Ştefan Roşeanu is

azt bizonygatta, hogy értelmetlen Brassóba repteret építeni, amikor 160 kilométer távolságra van az otopeni-i, 150 kilométerre a szebeni és 170 kilométerre a marosvásárhelyi.

Amellett kardoskodtak, hogy inkább korszerűsítsék a vasútvonalat Brassó és Otopeni között, mert az sokkal kisebb befektetés lenne, és ha a vonat 120 kilométer/órás sebességgel halad, a brassóiak másfél óra alatt bejuthatnak a nemzetközi reptérre.

A brassói beruházás megvalósíthatósági tanulmánya 2006-ban készült el, azóta zajlik a huzavona. A tulajdonképpeni munkálatok csak 2013-ban kezdődtek, eddig a kifutópálya és a kerítés épült meg. A befektetés becsült értéke 57,5 millió euró, ebből az összegből az otopeni-i után az ország második legnagyobb légikikötője épülhet meg, évente kétmillió utassal, és óránként 6 ezer tonna árumozgatással.