Rányomta bélyegét a vasárnapi ausztriai választások kampányára a menekültügy

Kormány- és egyben koalíciós váltás várható Ausztriában a vasárnapi előrehozott parlamenti választások nyomán. A szavazópolgárok megválasztják a Nemzeti Tanács, azaz a parlament 183 képviselőjét, közvetve pedig az új kormánykoalíciót és a kancellárt.

Ausztriát a második világháború óta kisebb megszakításokkal a két nagy pártból, az Osztrák Szociáldemokrata Pártból (SPÖ) és a konzervatív Osztrák Néppártból (ÖVP) álló nagykoalíció irányította, így az elmúlt tíz évben is. A szélsőjobboldalinak tartott Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) rövidebb ideig volt hol az SPÖ, hol az ÖVP partnere. A közvélemény-kutatások most azt valószínűsítik, hogy a nagykoalíció tízéves uralmának vége szakad, és a radikális jobboldali FPÖ „királycsináló” és ismét koalíciós résztvevő lehet.

A felmérések szerint a vasárnapi választásokon az eddigi kisebbik koalíciós párt az Osztrák Néppárt végez az élen A konzervatív párt támogatottsága 32-34 százalék között mozog, miközben a szociáldemokraták és a szabadságpártiak a második-harmadik helyért versengenek 24-26 százalékkal.

Elemzők nem zárják ki, hogy a leginkább bevándorlásellenes FPÖ Ausztria második legerősebb pártja lehet.

A szociáldemokrata párt által vezetett nagykoalíció mindenekelőtt a menekültpolitika kudarca miatt bomlott fel és ennek nyomán született meg a döntés arról, hogy az országban előrehozott választásokat tartanak. A legutóbbi parlamenti választásokat 2013 szeptemberében tartották, és mivel a törvényhozás mandátuma öt évre szól, a következő voksolás 2018 őszén lett volna esedékes.

A konzervatív néppárt erősödő népszerűségét mindenekelőtt májusban megválasztott újdonsült elnökének, az ország történetében eddigi legfiatalabb külügyminiszternek, a 31 esztendős Sebastian Kurznak köszönheti. Az ambiciózus, szókimondó és határozott politikus a menekültpolitikában a szociáldemokrata pártnál jóval erőteljesebb szigorításokat sürgetett, és nyomására léptették életbe a menekültek befogadásával kapcsolatos korlátozásokat. Elemzők az ÖVP és az FPÖ koalícióját valószínűsítik, kancellárnak pedig Kurzot jósolják, aki ez esetben Európa legfiatalabb kormányfője lenne. A választási eredmények függvényében mindazonáltal más összetételű koalíció is elképzelhető, még az SPÖ és az FPÖ összefogása is, vagy akár – ha nem marad más lehetőség – az ÖVP-SPÖ koalíció újjáalakulása, de ezúttal ÖVP-irányítással.

Az utolsó szakaszában meglehetősen durvává és személyeskedővé vált, botrányokkal tarkított kampány fő témája a menekültügy volt, háttérbe szorítva a gazdaságot, a szociálpolitikát, az adóügyeket. A felmérésekből az is kitűnt, hogy a konzervatív ÖVP és a radikális jobboldali FPÖ álláspontja áll a legközelebb egymáshoz, és nem csupán a menekültpolitikával összefüggő ügyekben. Ez a tény, továbbá a pártok támogatottsága jelezheti, hogy Ausztriának a legnagyobb valószínűséggel az eddigi nagykoalíció helyett néppárti-szabadságpárti kormánya lehet.