Mozgolódni és mozgósítani kezdtek az állami hatóságok azok után, hogy Marius Paşcan képviselő kijelentette: a restitúciós bizottság törvénytelenül szolgáltatta vissza azt a marosvásárhelyi iskolaépületet, amelyben jelenleg az Unirea Főgimnázium működik.
Miután a román hatóságoknak sikerült ellehetetleníteniük a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium működését, inogni kezd a talaj az egyházi tulajdonban visszakerült épület alatt is. A román hatóságokat ugyanis egyre inkább foglalkoztatja az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány által visszaszerzett marosvásárhelyi iskolaépület újraállamosításának gondolata.
A szikrát a magyarellenességéről elhíresült Marius Paşcan, a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) parlamenti képviselője robbantotta ki,
aki szerint a restitúciós bizottság törvénytelenül szolgáltatta vissza a római katolikus egyháznak azt a marosvásárhelyi iskolaépületet, amelyben jelenleg Marosvásárhely román tannyelvű elitiskolájának számító Unirea Főgimnázium, melléképületében pedig a megszüntetett, és a Bolyai Farkas Gimnázium jogi ernyője alá utalt Római Katolikus Gimnázium osztályai működnek.
Marius Paşcan egy 2014-ben benyújtott bűnügyi feljelentésre azt a választ kapta az Országos Korrupcióellenes Ügyészségtől (DNA), hogy az Országos Restitúciós Bizottság 2004-ben törvénytelenül járt el, amikor elrendelte az iskolaépület visszaszolgáltatását.
Mire azonban a feljelentők 2014. december 10-én a DNA-hoz fordultak, a restitúciós bizottság tagjai által elkövetett állítólagos bűncselekmény elévült. Az ügyészség válasza szerint a panaszosnak 2012. szeptember 20-ig kellett volna megtennie a bűnügyi feljelentést. Paşcan szerint épp ez a vádhatósági véleménynyilvánítás szolgálhat fordulópontként.
– szögezte le lapunknak augusztus folyamán a PMP alsóházi képviselője.
Akkor egyben fel is szólította Dorin Florea marosvásárhelyi polgármestert és Lucian Goga prefektust, hogy tegyék meg a megfelelő jogi lépéseket a visszaállamosítás érdekében.
Megjegyzendő, hogy Florea – a helyi tanács tudta és beleegyezése nélkül – már évekkel ezelőtt próbálkozott peres úton visszaállamosíttatni az iskolaépületet, azonban a bíróság megerősítette a restitúciós bizottság döntését. Az ingatlan a 2004-es visszaszolgáltatás és az azt követő per következtében, 2005-ben jogerős bírósági ítélettel került az egyház tulajdonába.
Maros megye kormánymegbízottja szinte gondolkodás nélkül igyekezett eleget tenni Paşcan felkérésének. Lucian Goga szeptemberben a közigazgatási és belügyminisztériumhoz fordult, hogy kikérje a tárca hivatalos álláspontját és beleegyezését a per újrafelvételéhez.
A tárca jogászai arra a következtetésre jutottak, hogy a DNA nem végezte kellőképpen a dolgát, és lényegében az elévültség kifogásával rázta le a rá háruló feladatot.
A minisztériumi átirat szerint az ügyészségnek lett volna a kötelessége a bírósághoz fordulni, és a 2004. szeptember 20-án hozott jogerős ítéletet megsemmisítését kérni.
A belügy jogtanácsosai szerint még így sincs minden elveszve, újabb bűnügyi feljelentés szükséges, s ha azt elutasítják, polgári per indításával, fel lehetne melegíteni a restitúciós ügyet.
Lucian Goga bejelentése szerint a prefektúrának nem áll módjában pereskedni, erre Marosvásárhely polgármesteri hivatalát kéri fel.
„Felszólítottuk a városházát, hogy indítsa be a perújrafelvételt, ugyanakkor felkértük az Országos Korrupcióellenes Ügyészséget, hogy támogassák a perben a polgármesteri hivatalt” – közölte a sajtóval a kormánymegbízott. A városháza sajtóirodája szerint Dorin Florea polgármester és jogászai egyelőre tanulmányozzák a lehetséges jogi lépéseket.
Alig tizenöt hónappal ezelőtt, 2016 nyarán, amikor még a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ideiglenes elnöke volt, Marius Paşcan egészen más álláspontot képviselt.
A politikus akkor még az állami iskola kiköltözését szorgalmazta, mondván, semmi értelme nincs kivárni az épületet még 2004-ben visszaszerző római katolikus egyház és az önkormányzat közötti szerződés lejártát.
A múlt év júliusában még úgy vélte, a városházának mielőbb egy másik helyiséget kellene találnia a város egyik legjobb középiskolájának számító Unirea Főgimnázium számára. Az egykori prefektus megoldást is javasolt: mint ecsetelte, Marosvásárhely két egykori nagy tanintézménye kong az ürességtől – a Ion Vlasiu nevét viselő faipari és a Constantin Brâncuşi-ról elnevezett építészeti szakközépiskola –, ezeknek egyikét át lehetne adni az Unireanak.
„Utóbbi talán még jobb is lenne, hisz alig háromszáz méterre fekszik a vitatott iskola által használt épülettől. Ráadásul az építészetinek egy részét nemrég korszerűsítették. Harmadik változatként a ligeti kaszárnya hat hektáros területét ajánlotta, azt a városrészt, ahol egy ideje az ócska piacot rendezték be. Itt viszont az alapoktól kellene egy új iskolaépületet felhúzni” – javasolta.
A liberális alakulatból való kizárása előtt Marius Paşcan még azt nyilatkozta egy sajtótájékoztatón, hogy „a szülőknek is meg kell érteniük, hogy az egyház visszakapta az Unirea épületét, hosszú távon csakis a kiköltözés a megoldás”.
Az addig is több esetben magyarellenességet mutató politikus totális pálfordulása a Traian Băsescu által fémjelzett PMP-be való beiratkozása után következett be.
A volt elnök pártjában Paşcan szinte minden egyes politikai megnyilvánulása a magyarveszély lebegtetésével függ össze. A katolikus iskola épületéről például azt állítja, hogy nem az egyház, hanem a magyar állam tulajdona volt, amit Mária Terézia építtetett. Ehhez képest a Klastrom utcai épületegyüttes 1908-ban készült el, közel százharminc évvel a magyar királynő halála után.
Nem csak a történelem igazolja a római katolikus egyházat, a törvény is az általa alapított Státus mellett szól. Kincses Előd, a marosvásárhelyi iskola ügyvédje szerint Paşcan hiába szólította pereskedésre a prefektust, a kormányhivatalnak nincs erre kompetenciája.
Ugyanakkor a 2004-ben hozott ítélet alapján a városháza sem léphet.
Ugyanis a restitúciós határozatot már egyszer megtámadta Dorin Florea, a bukaresti legfelsőbb törvényszék pedig elutasította a keresetét. A jogerős ítélettel nincs mit kezdeni, nem lehet megmásítani” – magyarázta lapunknak Kincses. A hazai polgári perrendtartási törvény 509. szakasza tisztán leszögezi, melyek azok a rendkívüli esetek, amikor perújrafelvételt lehet kérni.
A katolikus iskola esetében a megkárosított félnek tartott városháza csak abban az esetben fordulhatna ismét a bírósághoz, ha egy olyan dokumentum került elő, amelyet korábban a nyertes fél, azaz az egyház visszatartott.
Mindemellett szinte eltörpül a Státus másik aduja, az elbirtoklás lehetősége. Ugyanis a törvény szerint ebben az esetben is a katolikus egyházat illetné az ingatlan, miután már több mint tíz éve rendelkezik a tulajdona fölött.