Parlamenti választásokat tartanak vasárnap Németországban

MTI 2017. szeptember 23., 18:51

Szövetségi parlamenti (Bundestag) választásokat tartanak vasárnap Németországban. A választási kampány újdonsága volt, hogy Angela Merkel kancellár ellen számos tüntetést tartottak.

Fotó: Debatingeurope.eu

A választáson 61,5 millió állampolgár vehet részt, több mint 50 százalékuk nő. A lakosság rohamos öregedése miatt az 50 évesnél idősebb választópolgárok aránya most először meghaladja az 50 százalékot, 36 százalékuk 60 évnél is idősebb, a 30 évnél fiatalabbak aránya pedig csupán 15 százalék.

Reggel 8 órától este 18 óráig szavazhatnak. Az első eredménybecslések közvetlenül az urnazárás után jelennek meg, a hivatalos előzetes végeredmény hétfő kora reggelre várható.

A választáson 4848 jelölt indul, átlagéletkoruk 46,9 év, a legidősebb 89 éves, a nők aránya 29 százalék. A választás egyfordulós, érvényességi és eredményességi küszöb nincs.

Az arányosságra törekvő vegyes választási rendszer az egyéni körzetek és a tartományonként felállított pártlisták kombinációjából áll. A Bundestag - szövetségi gyűlés - tagjait általános, közvetlen és titkos szavazással választják meg négy évre, a képviselők mintegy fele közvetlenül, másik fele a pártokra országosan jutó szavazatok arányában listáról kerül a parlamentbe.

Az alapesetben 598 tagú Bundestag képviselőinek száma a választási rendszer sajátosságai miatt változó, az úgynevezett kiegyenlítő mandátumok révén a második világháború utáni 19. Bundestag létszáma elérheti a 700-at is.

A választást felvezető kampány főleg belpolitikai kérdésekről szólt, külpolitikai témák a migrációs válságon kívül ritkán kerültek szóba, az Európai Unió tervezett reformját egyik párt sem tárgyalta.

Újdonság volt, hogy Angela Merkel kancellár, a CDU/CSU jobbközép pártszövetség vezetője ellen számos gyűlés margóján tüntetést tartottak.

A demonstrálók sípolással, kiabálással igyekeztek megzavarni a kancellárt, a többi között azt harsogták, hogy „hazaáruló” és „el kell tűnnie”.

A kormányfő kampánybeszédeiben többnyire csak annyit mondott a tüntetőkről, hogy rikácsolással nem lehet jövőt építeni.

A kampány általában véve is durvább volt a megszokottnál, a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) kimutatása szerint a választási küzdelemmel összefüggésben 3600 bűncselekmény történt - köztük több mint 50 testi sértés -, ami jelentős emelkedés a négy évvel korábbi 3100-hoz képest.

A választási küzdelem tartalmát tekintve a németek főleg adócsökkentésről és nyugdíjemelésről szóló „újraelosztási kampányt” kaptak pártjaiktól, amelyek „fűt-fát megígértek” nekik - mondta a DIW gazdaságkutató intézet (Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung) vezetője szombaton a Deutschlandfunk országos közrádiónak.

Marcel Fratzscher szerint ez „tragikus”, mert

az igen kedvező gazdasági helyzetet fel lehetett volna használni annak megtárgyalására, hogy Németország miként „fektethet be a jövőbe”

az oktatási-képzési rendszer és a digitális infrastruktúra fejlesztése révén. A DIW vezetője hangoztatta, hogy nincs meg az adócsökkentési ígéretek hosszú távú fedezete, mert az államháztartás többlete nem a takarékos gazdálkodásnak tulajdonítható, hanem a „szerencsének”, az alacsony euróövezeti kamatszintnek.

A CDU/CSU 15 milliárd eurós adócsökkentést ígért, valamint a családtámogatások emelését. Koalíciós társa, a szociáldemokrata párt (SPD) a többi között a nyugdíjjárulék stabilizálását, a nyugdíjkorhatár emelésének megállítását, egy 12 milliárd eurós iskolafelújítási programot és a teljes gyermekellátási, illetve oktatási és szakképzési rendszer ingyenességét ígérte.

A legnagyobb szabású, 30 milliárd eurós adócsökkentési programot a 2013-ban elveszített szövetségi parlamenti képviselet után a visszatérésre készülő piacpárti, jobboldali liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) ígérte meg.

Fotó: Sky News

A migrációs válsággal kapcsolatban a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) párton kívül valamennyi jelentős politikai erő hasonló irányvonalat képviselt, mindenekelőtt az illegális migráció és az embercsempészet felszámolásának fontosságát hangsúlyozták,

az AfD pedig elsősorban a német határok azonnali lezárását, a menedékkérők beáramlásának megállítását ígérte.

A szavazás előtti utolsó felmérések alapján a kormánypártok várhatóan gyengülnek, a kisebb pártok előretörnek, és az FDP visszakerülésével, illetve az AfD bekerülésével az eddigi öt helyett hét párt szerez képviseletet a Bundestagban.