Negyven– és ötvenemeletes toronyházakat építene a kincses városban egy vállalkozó
Úgy tűnik, még jó ideig az elképzelés szintjén marad Kolozsváron a 40–50 emeletes toronyházakból álló lakónegyed megépítése, szakemberek szerint ugyanis ennek kivitelezése elképzelhetetlen a megfelelő infrastruktúra nélkül.
Negyven- és ötvenemeletes toronyházakból álló lakónegyedet építtetne Kolozsváron egy helyi üzletember, aki azzal indokolja a beruházás szükségességét, hogy évente 10-15 ezer egyetemista marad a kincses városban, akiknek hosszú távon lakhatást kell biztosítani.
Guttmann Szabolcs műépítész viszont úgy véli: a jelenlegi infrastrukturális feltételek mellett nem igazán jó ötlet egy ilyen projekt kivitelezése. A szakértő a Krónikának kifejtette:
a mostani körülmények között egy felhőkarcoló csak pluszgondot okozna, hiszen az ingatlanhoz el is kell jutnia az odaköltöző embertömegnek.
Példaként Bukarestet hozta fel, ahol össze-vissza, átfogó stratégia nélkül építettek nagyon magas épületeket, ennek pedig az lett a következménye, hogy a közlekedést polarizáló gócpontok jelentek meg, ami óriási dugókhoz vezet a városban. „Amíg elszórtan épül egy-egy felhőkarcoló, azt csodabogárként lehet jellemezni, de egyáltalán nem nevezhető urbanisztikai stratégiának” – magyarázta Guttmann.
Leszögezte: Kolozsváron egyelőre elképzelhetetlen egy kizárólag felhőkarcolókból álló negyed felépítése, hiszen egész egyszerűen hiányzik az ezt kiszolgáló infrastruktúra. Rámutatott:
előbb mindenképpen a várost elkerülő terelőutakat, körgyűrűket kell építeni, így elkerülhető, hogy a megyeszékhelyen még zsúfoltabb legyen a forgalom.
„Egy villanegyed építésekor is az az eljárás, hogy előbb megépítik az úthálózatot, az infrastruktúrát és utána a házakat. Egy ilyen nagy kaliberű urbanizációs terv csak akkor hiteles, ha előtte kézzelfogható formában, térképen látjuk, hogy az új negyed hozzákapcsolható az autópályához, elérhető a terelőutakról, és olyan utcahálózatot tartalmaz, amely összeköthető a város már meglévő részeivel.
– részletezte Guttmann Szabolcs.
Iulia Perşa, a polgármesteri hivatal szóvivője ugyanakkor a Krónikának arról beszélt: nincs egységes, egész Kolozsvárra érvényes szabályozás arra vonatkozóan, hogy milyen magas épületeket lehet kivitelezni, a városrendezési előírások negyedenként eltérnek. A pontos számadatokat a városrendezési tervek (PUZ) szabályozzák.
A legmagasabb ingatlan, amit eddig jóváhagyott az önkormányzat, 25 emeletes lesz, és a kincses város peremén, a Szászfenesi úton épül.
Az informatikával és ingatlanfejlesztéssel foglalkozó Daniel Metz üzletember nemrég az egyik kereskedelmi rádió műsorában beszélt arról, hogy
ha nem fejlesztik megfelelő ütemben a kolozsvári ingatlanparkot, az évente a városban maradó mintegy 10-15 ezer egyetemista számára nem lesz elég szálláshely, emiatt az egekbe szöknek az árak, és egyszerűen ellehetetlenül az élet.
Szerinte a város nem képes ezt megoldani önerőből, ezért kormányzati programokra lenne szükség, amelyek révén 30-50 éves távlatban gondolkodva finanszíroznák a három, az országban a legnagyobb adóbevételt generáló település – Kolozsvár, Temesvár és Nagyszeben – fejlesztését.
Metz szerint a kincses városnak körülbelül 2 milliárd euróra lenne szüksége ingatlanfejlesztésekre, Temesváron 1,5 milliárd eurós támogatás lenne ideális, míg Nagyszebent mintegy 800 millió euróval kellene segíteni.
Az üzletembernek a közlekedési infrastruktúra terén sem hétköznapi elképzelései vannak: úgy véli, földalatti vagy földfelszíni metróvonalakat kellene építeni,
ezzel zökkenőmentessé tennék a tömegközlekedést, így már semmi nem állna az ingatlanfejlesztés útjába. Példaként Tokiót hozta fel: a japán fővárosban elmondása szerint a közszállítás több szinten zajlik, a metrók négy-öt emeleten járnak.
Úgy képzelem el, mint Párizsban a La Defense lakónegyedet – új technológiát honosítanánk meg, hogy a légi forgalmat se akadályozzuk. Ugyanakkor helyben hoznánk létre mikroközösségeket, hogy az embereknek ne kelljen a város egyik részéből a másikba járniuk ügyes-bajos dolgaik intézéséhez” – vázolta lendületes terveit az ingatlanfejlesztő.
Hozzátette: ha egy ilyen lakónegyedben kellő mennyiségű munkahelyet hoznak létre, és a városi adminisztráció is megfelelő számú irodát nyit ügyintézésre, a felmerülő problémák meg is oldódnának, azaz a város kevésbé lenne zsúfolt. „Ehhez azonban merészebbnek kell lennünk” – vélte Daniel Metz.
A vállalkozó elképzeléséhez hasonló nagyszabású tervek már korábban is születtek Kolozsváron. Iosif Pop üzletember 12 éve egy toronyépületekből álló pénzügyi központot vizionált, ahová a nagyobb bankok, biztosítótársaságok költöztek volna be, ezenkívül zöldövezeteket alakítottak volna ki, illetve szállodák, vendéglők is helyet kaptak volna. A filmekbe illő luxusnegyed azonban az elképzelés szintjén maradt.
Mindeddig ugyanakkor a kincses városban a legmagasabb toronyépület tervével Pászkány Árpád üzletember – korábbi fociklub-tulajdonos – állt elő,
aki 35 emeletes toronyblokkokat építtetett volna a Hajnal negyedben, az épületegyüttest pedig Sigma Towers névre keresztelte volna.
Tervei közt további magas épületek kivitelezése is szerepelt, a 2008-as gazdasági-pénzügyi válság azonban valamennyit kudarcra ítélte. A hasonló tervek közül az egyetlen, amely az építési fázisba lépett, a Iulia Persă szóvivő által is említett, a Szászfenesi úton készülő toronyház.
Ugyanakkor Kolozsvár belvárosában, az Eötvös (Constanţa) és a Hosszú (Ploieşti) utca kereszteződésénél terveztek egy szintén 25 emeletes irodaházat, az Europa Business Center névre keresztelt ingatlan azonban végül „csak” 12 emeletes lett.