Széken bedőltek a prefektúrának: elutasították a magyar nyelvű adatigénylést
Szék polgármestere szerint tévedésből utasították el az MPP magyar nyelvű adatigénylését arra hivatkozva, hogy a román a hivatalos nyelv. Csoma Botond jogász-politikus szerint előfordulhat, hogy az elöljáró és a jegyző sem ismeri a törvényt.
Egyszerű figyelmetlenséggel indokolja Sallai János, a Kolozs megyei Szék község polgármestere, hogy azért utasították vissza a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi szervezetének közérdekű adatigénylését, mivel az magyar nyelven volt megfogalmazva. Az ügyre lapunk egyik olvasója hívta fel a figyelmünket.
A történet azzal kezdődött, hogy az MPP helyi vezetői adatigénylésben kérték, olvashassák át a legutóbbi tanácsülésen készült jegyzőkönyvet, amelyben egy korábbi kérésük elutasítását tartalmazó határozat is szerepelt. (Az alakulat helyi szervezete székhelyként használható irodahelyiséget igényelt).
Az igénylők arra lettek volna kíváncsiak, milyen indokkal utasították el kérésüket.
Miután az elutasítást rögzítő jegyzőkönyvet nem mutatták meg a polgári párt három önkormányzati képviselőjének sem, kénytelenek voltak közérdekű adatigénylést benyújtani.
Az MPP-s tanácsosok magyar nyelvű adatigényléssel fordultak a – 2011-es népszámlálási adatok szerint 94 százalékban magyarok lakta, 2500 lelkes – település polgármesteri hivatalához, a rövid válasz azonban mindössze azt tartalmazta, hogy a román alaptörvény értelmében kérésüket az állam „hivatalos nyelvén”, románul kell benyújtaniuk.
A hivatalos válasz ráadásul tele van hibákkal: a polgármester és az Ágoston Anna jegyző által aláírt szöveg például a „2003-ban kiadott 1-es számú alkotmányra” („conform CONSTITUTIEI NR.1/2003”) hivatkozik, amikor a román nyelvű kérés benyújtására utal – olvasónk lapunknak el is küldte a hivatalos dokumentumról készült fényképet.
Sallai János, a Magyar Örökség díjas település polgármestere szerdán a Krónikának úgy fogalmazott: egyszerű tévedésről van szó, adminisztrációs mulasztás történt.
Az elöljáró elismerte, hogy ő is hibázott, elmondása szerint nem figyelt oda, amikor aláírta a dokumentumot,
és azzal is egyetértett, hogy a szöveg „nem volt jól megfogalmazva”. Rámutatott: azt kellett volna válaszolniuk, hogy románul is küldjék el az adatigénylést.
„Tudjuk jól, hogy Romániában nem lehet csak magyarul vagy csak románul (azokon a településeken, ahol a magyar közösség számbeli aránya miatt a törvény előírja az anyanyelvhasználati jogot) kérést benyújtani” – magyarázta.
Sallai ugyanakkor arról is beszámolt: amikor megkapták a kérést,
a jegyző rákérdezett a prefektúránál, hogy ilyenkor mi az eljárás, a kormányhivatal illetékesei pedig arra utasították: írja meg válaszként, hogy a román a hivatalos nyelv,
és csak így fogadhatják el a dokumentumot.
Lapunknak leszögezte: az MPP helyi vezetői természetesen román és magyar nyelven is megkapják a kért jegyzőkönyvet – „ahogy azt a törvény előírja” –, de időre van szükségük annak lefordításához.
Rámutatott: a tanácsülések jegyzőkönyve román nyelven rendelkezésre áll, ezt bármikor kiadják, de ahhoz, hogy magyarul is elérhető legyen, hivatalosan le kell fordíttatni.
– tette hozzá a hetedik mandátumát taposó elöljáró.
Szerinte az önkormányzat már szerződést kötött egy hivatalos fordítóirodával, ennek nyomán „rövid időn belül” a község honlapján is elérhetőek lesznek magyar nyelven a hivatalos dokumentumok. Kérdésünkre, van-e esély arra, hogy az MPP helyi szervezete megkapja a kért irodahelyiséget, Sallai János úgy fogalmazott: amint az önkormányzat szert tesz egy erre a célra alkalmas helyiségre, „előbb-utóbb ez a kérdés is megoldódik”.
Úgy tűnik azonban, hogy Sallai János, illetve a széki polgármesteri hivatal jegyzője nem ismeri pontosan a jogszabályokat.
Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselője – aki jogász végzettsége, valamint kolozsvári önkormányzati képviselőként folytatott korábbi tevékenysége révén széles körű tapasztalatra tett szert a közigazgatási ügyintézésben – ugyanis a Krónikának leszögezte:
a közigazgatási törvény előírja, hogy azokon a településeken, ahol a magyarság aránya meghaladja a 20 százalékot, az önkormányzathoz magyarul benyújtott kérésre magyarul kell válaszolni.
A politikus úgy fogalmazott: ennek ellenére akadnak „rosszindulatú törvényértelmezések”, amely alapján a hivatalnokok kérik a benyújtott igénylés román fordítását. Csoma Botond arra is felhívta a figyelmet: ha igaz, hogy a széki jegyző a Kolozs megyei prefektúrától kért útmutatást, akkor rosszindulatú vagy inkompetens, ugyanis a válaszadás teljes mértékben az ő hatásköre. A képviselő szerint ennek a lépésnek egyáltalán nem volt értelme.
Az viszont valóban előfordulhat, hogy egy polgármester anélkül aláír valamit, amit a jegyző az orra alá dug, hogy előzőleg elolvasta volna” – magyarázta lapunknak Csoma Botond.
Nem ez az első eset egyébként, hogy a mezőségi község (amely a 19. században veszítette el városi rangját) önkormányzata és annak vezetője negatív kontextusban szerepel a sajtóban:
a Legfelsőbb Ítélő- és Semmitőszék 2013-ban mondta ki jogerősen, hogy a Széket 1992 óta irányító polgármester az egykori politikai rendőrség, a Szekuritáté ügynöke volt.
A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) 2008-ban hozott – az ítélettel jogerőssé vált – határozata szerint Sallai Jánost 1984-ben szervezte be ügynökei sorába a Szekuritáté azzal a feladattal, hogy a „magyar nacionalistákról” jelentsen.
A CNSAS megállapítása szerint
Sallai János többek között a magyar nacionalistaként számon tartott széki polgárokról és a községbe látogató – elsősorban magyarországi – turistákról jelentett Creţu fedőnéven
a kommunista politikai rendőrségnek. Szolgálataiért pénzt is kapott. Sallai tagadta, hogy ügynök lett volna, és azt állította, ellene irányuló politikai lejáratásnak tekinti a szekusvádat.
Korábban az RMDSZ színeiben nyert több elöljárói mandátumot Széken, később viszont azzal vádolta a szövetséget, hogy köze van a titkosszolgálati aktái nyilvánosságra hozásához. Sallainak immár ez a hetedik elöljárói mandátuma, a legutóbbi választásokon a voksok 73 százalékát szerezte meg a mezőségi községben.