Beszáll az állam a protestáns lelkészképzésbe: még kérdéses az idei finanszírozás
Klaus Johannis államfőn múlik, hogy mikor lép hatályba az oktatási törvény módosítása, miszerint az egyházi rendszerben szerveződő lelkészképzés is részesül állami támogatásban. Az illetékesek a Krónikának pozitívumként értékelték a változtatást.
A magyar protestáns egyházak lelkészképzője, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet is állami támogatásban részesülhet, miután nemrég a képviselőház és a szenátus is elfogadta az RMDSZ által az oktatási törvény módosítása érdekében benyújtott indítványt. Eddig csak az állami egyetemeken működő lelkészképzés volt jogosult kormányfinanszírozásra, az egyházi keretek között szerveződő képzés pedig saját forrásokra volt utalva.
A tanügyi törvény módosítása kifejezetten a lelkészképzésre vonatkozik, az egyházi keretek között szerveződő felsőoktatási intézmények más szakjai, például a szociálismunkás-képző vagy a hittanoktatás nem jogosultak rá
– fejtette ki a Krónikának Szabó Ödön. Az RMDSZ Bihar megyei parlamenti képviselője rámutatott: az indítvány kidolgozásánál abból indultak ki, hogy a román állam alanyi jogon minden fiatal számára biztosítja az ingyenes képzést egy felsőoktatási intézményben. „Ez mindenkinek jár. De ha egy diák – és lehet Románia legjobb diákja – a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben szeretne evangélikus, unitárius, református lelkészképzésen részt venni, megfosztják ettől a jogától. Ugyanez a helyzet a neoprotestánsoknál is” – magyarázta a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke.
Hozzátette: a szövetség diszkriminációra hivatkozva kezdeményezte a jogszabály módosítását. Szabó Ödön azt is elmondta: ha valaki ortodox lelkész szeretne lenni, megvan rá a lehetőség, hogy államilag finanszírozott helyen tanuljon, mivel a képzés szinte kizárólagosan állami egyetemeken szerveződik.
– érvelt a politikus, aki arra is kitért, hogy a többi szakra azért nem terjeszthető ki a finanszírozás, mivel azok állami rendszerben is megtalálhatók.
„Eddig egyáltalán nem mondta ki a törvény, hogy az állami és a magánoktatás mellett létezik egyházi – illetve ahogy most fogalmaznak, egyházi magánoktatás. Ilyen helyzetben nem is kérhettük a finanszírozást” – magyarázta a Krónikának Kállay Dezső, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora. Elmondta: a módosított jogszabály szerint az állam a lelkészképzést ott támogatja, ahol az állami egyetemeken nem található meg a szak, a finanszírozás pedig csak a négyéves alapképzésre vonatkozik, a magiszteri és doktori szintre nem.
„Ennek oka minden bizonnyal az, hogy máshol a négy év alapképzés után a lelkész szolgálatba állhat.
– magyarázta lapunknak a rektor. Kifejtette: az RMDSZ az egyházak és az intézet képviselőivel is egyeztetett, az egyházkerületek közvetítésével tavaly októberben megkapták a törvénytervezetet is, amely kapcsán véleményt is megfogalmaztak. „A magunk részéről pozitívan értékeljük a módosítást, azonban minden attól függ, hogy mi lesz a további gyakorlati lépés, és ez mikor történik meg. Erről sajnos nincs tudomásunk” – tette hozzá a professzor.
A további teendőket vázolva Szabó Ödön elmondta: a politikai döntéshozatal megtörtént, akkor lehet továbblépni, ha az államfő kihirdeti a törvényt, és az megjelenik a Hivatalos Közlönyben. A módosított jogszabály szerint az egyházi lelkészképzők ugyanúgy jogosultak a fejkvótaalapú támogatásra, mint az állami egyetemek, erre vonatkozóan az oktatási minisztériumnak készítenie kell egy elemzést arról, hogy hány helyet javasol állami támogatásra. A képviselő szerint ez nem ütközhet akadályba, hiszen mivel minden felsősoktatási intézményt akkreditálni kell, a szaktárca már rendelkezik a szükséges információkkal, adatokkal.
– magyarázta a Bihar megyei honatya. Hangsúlyozta: mindez kötelező előírásként szerepel a törvényben, így nincs szükség alkalmazási módszertanra. „Nem kell végrehajtási utasítás, a jogszabály világosan kimondja: meg kell oldani a lelkészképzés finanszírozását. Miniszteri rendelettel vagy kormányhatározattal, attól függően, hogy helyekről vagy forrásokról beszélünk” – részletezte.
Szabó Ödön szerint sok múlik azon, hogy Klaus Johannis államelnök mikor hirdeti ki a jogszabályt, hiszen ehhez még hozzá kell rendelni a forrásokat.
– fogalmazott a honatya. Szerinte a nemrég lezajlott kormányváltás csúszást eredményezhet, ezért a július végén esedékes költségvetés-kiegészítés akár augusztusra, legrosszabb esetben a negyedév végére tolódhat. Szabó Ödön hangsúlyozta: ha az államelnöki kihirdetés kitolódik októberre, a finanszírozást már csak a következő, 2018/2019-es tanévre lehet biztosítani.
Kállay Dezső rektor elmondása szerint jelenleg a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetet az éves diáklétszám alapján, egyfajta fejkvótarendszer szerint tartják fenn az egyházak.
„Van két református egyházkerület – az erdélyi és a királyhágómelléki –, továbbá az unitárius, valamint az evangélikus egyház. A költségvetés megállapítása minden évben új fejezetet jelent, az aktuális diáklétszám szerint módosul” – magyarázta a felsőoktatási intézmény vezetője.
Az intézet működtetését az egyházak vállalják, a bentlakás és a konyha ellenben önfenntartó, a hallgatóknak kell kifizetniük a rájuk eső részt. Kállay Dezső azt is elmondta:
jelenleg is van érdeklődés a fiatalok körében a lelkészi hivatás iránt, és bár a 90-es évekhez képest kevesebb a jelentkező, általában be tudják tölteni a helyeket.
Az érdeklődők száma hullámzó, a most zajló felvételi időszakban például van olyan egyház, illetve egyházkerület, ahol kétszeres a túljelentkezés. Az előző, 2016/2017-es tanévet az utóbbi 15 év legnagyobb diáklétszámával zárták. A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet két éve ünnepelte fennállásának 120. évfordulóját, a nagy múltú oktatási intézményben református, unitárius és evangélikus lelkészképzés zajlik.