Erdélyi magyar érték lett a csíksomlyói búcsú

Krónika 2017. július 14., 09:18

Az Erdélyi Magyar Értéktár bizottsága 37 értéket javasolt az értéktárba, ugyanakkor a testület a csíksomlyói búcsút, valamint további hat erdélyi magyar érték felvételét javasolta a Nemzeti Értéktárba, amelyek következő lépésként Hungarikummá válhatnak.  

Fotó: MTI

Az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság csütörtöki kolozsvári ülésén 37 felterjesztett értéket vitatott meg, melyből 12 került az Erdélyi Értéktárba, a továbbiakat pedig helyi, illetve megyei értéktárba javasolták.

A testület döntése értelmében ezentúl az Erdélyi Értéktár része a csíksomlyói búcsú, Kőrösi Csoma Sándor életműve, a kürtőskalács, a kovásznai Dr. Benedek Géza szív- és érrendszeri kórházban használt komplex rehabilitációs módszerek, a madéfalvi Siculicidium emlékmű,

a kilyéni unitárius templom és falképei, Bikfalva épített öröksége, Csomád-Bálványos természetvédelmi terület a Szent Anna-tóval, a Sebes-Körös völgye és a Révi szoros, a parajdi Sószoros és sóbánya, valamint a szatmári Református Gimnázium falfestményei.

Az RMDSZ hírlevele szerint az értékek közül a bizottság a továbbiakban felterjeszti kiemelt nemzeti értékké a csíksomlyói búcsút, illetve Kőrösi Csoma Sándor életművét, a Sebes-Körös völgyét és a Révi szorost, a Csomád-Bálványos természetvédelmi területet a Szent Anna-tóval, a kovásznai Dr. Benedek Géza szív- és érrendszeri kórházban használt komplex rehabilitációs módszerek, valamint a korábban értéktári listára felvett Tordai-hasadékot.

„Továbbra is arra törekszünk, hogy erdélyi értékeink védnökei legyünk, megőrizzük és felújítsuk azon értékeinket, amelyek nem csak az erdélyi magyarok, de az egész nemzet számára reprezentatívak. A csíksomlyói búcsú az egész Kárpát-medencei magyarság közös értéke, ezért reméljük, hogy a következőkben a Nemzeti Értéktár után Hungarikummá válhat” – összegzett a gyűlés után Hegedüs Csilla, az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság elnöke.