Kisiklatott hitelesmentés: Antal Árpád bírálja az általa javasolt törvény módosításait
Szinte alkalmazhatatlannak nevezi Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere az általa kezdeményezett hitelesmentő törvényt. Úgy érzi, elsikkad egyik legfontosabb eleme, hiszen valójában szerették volna megkímélni a bajba jutott családokat.
Az eredeti elképzeléshez képest lényegesen módosult a támogatott lakás fogalmát bevezető törvény – Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, a jogszabály ötletgazdája szerint ebben a formában szinte alkalmazhatatlan.
A májusban elfogadott jogszabály lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok megvásárolják a bajba jutott hitelesek elárverezett lakását,
majd azt kedvezményes áron bérbe adják nekik, így megelőzve, hogy családok utcára kerüljenek. A törvény abból az eddig hatályos alapállásból indul ki, hogy azok a családok, amelyek nem tudják fizetni az ingatlanhitelüket, szociális lakásra sem jogosultak, mert akinek már volt a tulajdonában, a nevén lakás, nem kaphat segítséget, így az utcára kerülnek.
A polgármesteri hivatalok nemcsak a hitelesek otthonát, hanem más, legtöbb száz négyzetméteres lakást is megvásárolhatnak, és ötéves szerződés alapján adhatják bérbe. A lakbér nem haladhatja meg az igénylő személy vagy család havi nettó jövedelmének tíz százalékát.
A legfrissebb adatok szerint még mindig magas, 9,3 százalékos a rosszul teljesítő hitelek aránya az országban,
és 674 ezren harminc napnál nagyobb hátralékot halmoztak fel a hiteltörlesztésben.
Antal Árpád azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy ahhoz képest, amit még 2011-ben az RMDSZ-es képviselők beterjesztettek, több változtatás van a törvényben, ami megnehezíti az alkalmazását. Így többek között az önkormányzatoknak nem biztosít elővásárlási jogot, hanem csak lehetőséget nyújt arra, hogy részt vegyenek a liciten.
Ez mind nyilvános, így ha valaki túl akarja licitálni az önkormányzatot, tudni fogja, hogy mikor kell csak egy lejjel többet ajánlania, és nyert ügye van” – osztotta meg velünk aggályait az elöljáró.
A polgármester úgy érzi, ezzel a módosítással tulajdonképpen elsikkad a törvény egyik legfontosabb eleme, hiszen valójában szerették volna megkímélni a bajba jutott családokat a kilakoltatás, a költözés traumájától, így azonban a legtöbb amit tehetnek, hogy ha sikerül megvenni az ingatlant, megengedik, hogy visszaköltözzenek.
A törvényben azt is leszögezik, hogy a hitelesek, akik elveszítették jelzálogba tett lakásukat, a család havi nettó jövedelmének legtöbb tíz százalékát fizetik lakbérként a tulajdonos önkormányzatnak.
Antal szerint ezzel a fekete- vagy szürkejövedelmet megvalósító személyeket hozzák előnyös helyzetbe.
„Azok, akiknek nincs hivatalosan bevallott jövedelmük, vagy külföldön dolgoznak, és itthon nem jelentik a keresetüket, előnybe jutnak azokkal szemben, akik itthon tisztességesen dolgoznak. Ebben én nem leszek partner” – szögezte le a polgármester. Antal abban bízik, hogy ha az alkalmazás során bebizonyosodnak a törvény hiányosságai, akkor lesz lehetőség a módosítására.
A sepsiszentgyörgyi önkormányzat egyelőre annyit lépett, hogy átiratban kérte a bankokat, közöljék, hány kilakoltatási perük van folyamatban.
Az adatokat begyűjtik, elemzik, majd az alapján döntik el, hogyan tovább.
Önkormányzati kompetenciák növelése, helyi autonómia terén Romániában csak a kis lépések stratégiája működik – szögezte le megkeresésünkre Cseke Attila RMDSZ-es szenátor, annak a csoportnak a tagja, amely benyújtotta, majd a bizottsági vitákban is védte az Antal Árpád által kezdeményezett jogszabálytervezetet.
Hangsúlyozta, jogosnak tartja Antal Árpád felvetéseit, hiszen épp az ő ötlete alapján terjesztették be a tervezetet,
amit kétszer is elfogadott a parlament, mert tavaly Klaus Johannis államfő visszaküldte a törvényhozóknak.
„A jelenlegi közigazgatási rendszerben más megoldásra nincs lehetőség, el kell kezdeni alkalmazni, hiszen mégiscsak nyújt kompetenciát, döntésjogot az önkormányzatoknak a helyi gondok orvoslására, annál is inkább, mert az állam még mindig nem oldotta meg jogszabályokkal az elmaradást felhalmozó adósok problémáját, vagy a devizahitelek előnyös átváltását” – részletezte a nagyváradi politikus.
Cseke Attila rámutatott, már az is hatalmas előrelépés, hogy az önkormányzatok egyáltalán vásárolhatnak ingatlant, részt vehetnek az árverésen,
hiszen „érthetetlen módon” érvényben van egy erre vonatkozó tiltás, és a törvény szakbizottsági vitáin alig lehetett meggyőzni a törvényhozókat, hogy ez esetben tegyenek kivételt.
„Az önkormányzatok döntési jogot kaptak, segíthetnek a bajbajutottakon, részt vehetnek a liciten, és megvehetik a lakást. Alkalmazni kell a jogszabályt, majd az alkalmazás során előkerülhetnek olyan kérdéseket, amiket módosítani kell” – összegezte Cseke Attila.