Johannis látogatása: Băsescu visszajáró vendégnek számított Székelyföldön
Kétszer ötéves elnöki mandátuma idején Traian Băsescu előszeretettel látogatott Székelyföldre, ahol adott pillanatban visszajáró vendégnek számított.
A volt államfő hivatalos és magánúton egyaránt megfordult a többségében magyarok lakta régióban, ahol a 2004-es és 2009-es elnökválasztás idején is sikerült megszereznie a szavazatok többségét.
{K1}
Elnöki minőségében először az Udvarhelyszéken 2005 augusztusában pusztító árvíz idején járt a régióban, ahol bevallottan feltűnt neki, hogy a Kárpátokon túli régiók katasztrófa sújtotta lakosaitól eltérően
a székelyek nem várják ölbe tett kézzel a segítséget.
2007-ben tett magánlátogatása után arra a következtetésre jutott, hogy a székelyföldi lakosokat nem az autonómia, hanem az életszínvonal, a román nyelv elsajátításának nehézségei és a rossz állapotban lévő infrastruktúra foglalkoztatja.
Háromszéken győződött meg afelől, hogy a magyar gyermekeknek idegen nyelvként kell oktatni a románt.
,,A magyar gyerekek énekelve tanulják az angol nyelvet és sírva a románt” – jelentette ki tíz évvel ezelőtt Băsescu. Két évvel később úgy vélekedett, a régióban kevés a külföldi beruházás, a helyi infrastruktúra pedig elmaradott, ami akadálya a régió gazdasági fejlődésének.
Utasítására a Boc-kormány néhány minisztere – élen Elena Udrea fejlesztési tárcavezetővel – is a Székelyföldre látogatott, ahol konkrét beruházásokról és fejlesztésekről tárgyalt önkormányzati vezetőkkel.
Băsescu egyébként mindannyiszor leszögezte, hogy a helyi autonómia kiszélesítésének a híve, ám igyekezett kihangsúlyozni, hogy Románia alkotmánya nem teszi lehetővé a területi autonómiát.
Többször hangoztatta ama véleményét, miszerint „tisztogatás folyik” a Hargita és Kovászna megyei önkormányzatokban a nem magyar nemzetiségű román állampolgárok ellen.
Négy évvel ezelőtt ugyanakkor elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy kevesen tűzik ki otthonukra a román trikolórt a két megyében, és úgy nyilatkozott: a tisztelet jeleként a székely és a magyar zászló mellé a románt is ki kellene aggatniuk kapuikra a székelyföldi polgároknak.
Az Orbán Viktor miniszterelnökkel jó viszonyt ápoló Băsescu 2009-ben vett részt először a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban, ahol ugyancsak elvetette az etnikai alapú önrendelkezés igényét,
emiatt hallgatósága ki is fütyülte.
Orbán Viktor ekkor nagy segítséget nyújtott neki kijelentésével, miszerint örülne, ha az államfő újrázna a novemberi elnökválasztáson. Az elnök egy évvel később, újraválasztása után ismét ellátogatott a Tusványosra, ahol
mosolyogva mondott köszönetet az elnökválasztás második fordulójában őt támogató magyar szavazóknak.
Mindazonáltal ekkor is leszögezte, hogy etnikumtól függetlenül minden román állampolgárnak egyenlő autonómia jár, ugyanakkor a közép-európai térség egyik fő pillérének nevezte a román–magyar megbékélést.
Băsescu közelmúltban tett nyilatkozatai alapján azonban
a volt államfő egyáltalán nem vádolható magyarbarátsággal.
A jelenleg a Népi Mozgalom Pártja (PMP) elnökeként és szenátoraként politizáló exállamfő többek között kijelentette, hogy Románia nem ismerhet el hivatalosan olyan ünnepet – március 15-ét –, amely egyebek mellett Erdély Magyarországhoz csatolását jelenti. Sőt a volt hajóskapitány a magyar fővárosba küldte ünnepelni a romániai magyarokat, ahol szerinte „ingyen kapnak enni és inni”.