Rostás Szabolcs 2017. július 03., 23:32

Kikényszerített időszerűségek

A gyanakvás viszont kifejezetten ajánlott, ha mindez Romániában történik. Az eljárás végkimenetelének jogszerűsége pedig alapvetően megkérdőjelezhető, ha mögötte az a román balliberális hatalom áll, amelynek vezetői közvetlenül érdekeltek a nyomozó hatóságok hiteltelenítésében, az igazságszolgáltatás térdre kényszerítésében.

A Bukarestben röpke két hét alatt lezajlott kormányváltás egyik legnagyobb rejtélye sokak számára, hogy miként maradhatott az igazságügyi minisztérium élén Tudorel Toader. Az az egykori alkotmánybíró, akit a Btk. „megszelídítésére” hivatott hírhedt 13-as számú kormányrendeletet övező botrány hatására neveztek ki tárcavezetőnek, ebben a minőségében pedig az volt a be nem vallott feladata, hogy leváltsa a korrupcióellenes ügyészség (DNA) és a főügyészség vezetőit.

Pár hetes villámátvilágítás után le is vonta a következtetést: súlyos rendellenességek érhetők tetten a két nyomozó hatóság működése során, ennek ellenére Laura Codruţa Kövesi és Augustin Lazăr menesztését nem tartotta időszerűnek. Nos, az időszerűség elodázása miatt a miniszter magára vonta Liviu Dragnea PSD-elnök haragját, a Grindeanu-kabinet bukásakor pedig borítékolható volt, hogy Toader nem őrzi meg bársonyszékét.

De vajon mi az oka, hogy nem így történt? A magyarázat egyértelműen az, hogy az igazságügy-miniszter vállalta: „időszerűvé” teszi a főügyészek eltávolítását. Okokat nyilvánvalóan könnyű lesz találni, elvégre a korábban főügyészi mandátumot is lehúzó Kövesi tevékenységében megannyi a homályos folt, a mai napig nem sikerült tisztázni például a titkosszolgálatokhoz, vagy éppenséggel az olyan kétes hírű üzletember-politikusokhoz fűződő viszonyát, mint az igazságszolgáltatás haragja elől menekülő Sebastian Ghiţă.

Mivel a korrupcióellenes küzdelem, illetve a DNA működése nem állhat vagy bukhat egyetlen emberen, mindenképpen kivizsgálandó az ügyészség tevékenysége – a dilemma abban áll, hogy nem csap-e át az átvilágítás a politikai hatalom bosszújába. Márpedig efelől nem lehetünk bizonyosak.

Az igazságszolgáltatás függetlenségének és a jogállamiságnak a hívei egyedül abban bízhatnak, hogy a DNA pártatlan működését feltételek nélkül támogató nagyhatalmak (értsd: Washington és Brüsszel) árgus szemekkel követik a most bejelentett kivizsgálást, eredményét pedig csak abban az esetben hajlandók elfogadni, ha megbizonyosodtak, hogy ez nem politikai és személyes érdekek mentén születik. Vagyis Kövesiék akkor mennek, ha ennek időszerűségéről Románia nyugati partnerei is meggyőződnek.

{K1}