Hallgatólagosan elfogadták a részleges közkegyelemről szóló törvényt

Hallgatólagosan elfogadta a szenátus a részleges közkegyelemről szóló törvénytervezetet, így az a képviselőház elé kerül megvitatásra és végszavazásra.

A hivatalos indoklás szerint a jogi bizottság nem készítette el a jelentést, így nem lehetett szavazni a jogszabályról.

A hallgatólagos elfogadás azt jelenti, hogy a szenátus az erre megszabott 45 napon belül nem tűzte napirendre a tervezetet, így, mivel ebben a témában a felsőház volt az első megkeresett kamara, az elfogadottnak minősül. A végső döntést kimondó képviselőháznak azonban kötelező módon napirendre kell tűznie és meg kell vitatnia.

A jogszabályt módosítás nélkül, a kormány által kidolgozott formában küldték tovább az alsóháznak. Így a benne foglaltak szerint

a legfeljebb ötéves börtönbüntetésre ítélt személyek részesülhetnek közkegyelemben.

Eszerint ugyanakkor a visszaeső bűnözők, illetve a büntető törvénykönyv és néhány külön törvényben szereplő bizonyos bűncselekmények miatt elítéltek nem esnek a jogszabály hatálya alá.

A tervezet első cikkelye értelmében közkegyelemben részesülnek azok a személyek, akiket legfeljebb ötéves börtönbüntetésre ítéltek, illetve akiket pénzbüntetésre ítélt a bíróság. A második cikkely értelmében részleges közkegyelemben részesülnek, vagyis felére csökken azoknak az elítélteknek a büntetése, akik betöltötték a 60 évet, vagy akiknek 5 évesnél kisebb kiskorúakat kell eltartaniuk. Ugyanez érvényes a várandós nőkre, illetve azokra, akik bizonyítottan gyógyíthatatlan betegségben szenvednek, és a kór végső stádiumában vannak. Utóbbiak akár teljes körű közkegyelemben is részesülhetnek.

A harmadik cikkely szerint az első két cikkely előírásai nem vonatkoznak a visszaeső bűnözőkre, a közkegyelemben részesítés előfeltétele ugyanakkor, hogy az elítélt a szabadulása utáni egy éven belül törlessze a jogerős ítéletben kiszabott kárpótlás teljes összegét.

Nem részesülhetnek közkegyelemben a megvesztegetés és megvesztegetés elfogadása, befolyással való üzérkedés vagy befolyás vásárlása, az emberkereskedelem, kábítószer-kereskedelem, migránsokkal való kereskedelem vagy informatikai csalás miatt elítéltek sem.

Nem esnek a rendelet hatálya alá azok sem, akiket bizonyos külön törvények, köztük a 2000/78-as számú, a korrupciós tettek megelőzéséről, felfedéséről és büntetéséről szóló jogszabály alapján ítéltek el, a korrupciónak minősülő bűncselekmények miatt elítéltekre viszont érvényes a jogszabály.

A tervezet ugyanakkor

azt nem rögzíti, hogy a közkegyelem hatálya alá esnek vagy sem a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt személyek

– ez pedig kulcsfontosságú a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Liviu Dragnea számára, akit tavaly választási csalás miatt két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek.