Romlóban Grindeanu és Dragnea viszonya
Egyre hűvösebb és feszültebb a viszony Sorin Grindeanu miniszterelnök és pártbeli felettese, Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke között egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint.
Az Adevărul napilap szerint a viszony azzal vált még hűvösebbé, hogy Dragnea több miniszter tevékenysége kapcsán is elégedetlenségének adott hangot a nyilvánosság előtt, és a leváltásukat szorgalmazta, Grindeanu azonban ellenzi a cseréket.
Még jobban elmélyült az ellentét annak nyomán, hogy Grindeanu elfogadta Tudorel Toader igazságügy-miniszter javaslatát, és a kormány levélben kérte az alkotmánybíróságot: utasítsa el a Dragnea exfelesége által a kettejük ellen hivatali visszaélés vádjával zajló perben benyújtott alkotmányossági kifogást.
A lap páron belüli forrásokra hivatkozva arról ír, hogy
Dragnea arra szólította fel Grindeanut, menessze Viorel Ştefan pénzügyminisztert, aki rosszul kommunikálta a kormány adóügyi terveit, de Tudorel Toader leváltását is szorgalmazta,
mivel egyes pártvezetők szerint a független tárcavezető a jelek szerint „közelebb áll az erőszakszervezetekhez, mint a párthoz és a kormányhoz”. Toader utódjaként Robert Cazanciuc korábbi igazságügy-miniszter neve merült fel, akit a napokban neveztek ki a szenátus igazságügyi bizottságának élére.
Toader mögött ugyanakkor a kisebbik koalíciós párt, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) áll, amely hallani sem akar a miniszter leváltásáról. Fölmerült ugyanakkor, hogy
a nyár folyamán a PSD „lecserélné” az ALDE-t az RMDSZ-re,
akkor viszont végre lehetne hajtani a minisztercserét is. PSD-s források szerint Dragnea többször is egyeztetett a koalíciókötésről Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel. Kelemen ugyanakkor múlt szombaton arról beszélt: a szövetség jelenleg nem foglalkozik a kormányra lépés gondolatával, ehelyett a kormánnyal megkötött parlamenti támogatási szerződést kívánja tartalommal megtölteni.
Grindeanu azonban hallani sem akar az átalakításról,
mivel elégedett Toader és többi minisztere munkájával. Az ellentéte ráadásul még jobban elmérgesítette, hogy a kormány arra kérte az alkotmánybíróságot, utasítsa el Dragnea exnejének alkotmányossági kifogását.
Bombonica Prodanát és Dragneát hivatali visszaéléssel vádolják, mivel a gyanú szerint Dragnea még a Teleorman megyei közgyűlés elnökeként arra utasította a megyei szociális igazgatóság élén álló exnejét, hogy a megyei PSD-szervezet három munkatársát fiktív állásban alkalmazza. Prodana ügyvédei azért emeltek alkotmányossági kifogást, mert a Btk. nem állapít meg minimális kárösszeget, amely alatt a hivatali visszaélés nem minősülne bűncselekménynek.
Dragneának a szabadsága forog kockán az ügy miatt.
Tavaly ugyanis, mint ismeretes, jogerősen két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték a Traian Basescu akkori államfő menesztéséről szóló 2012-es népszavazáson a Basescu-ellenes erők kampányfőnökeként elkövetett választási csalások miatt. Ha azonban most újabb jogerős elmarasztaló ítélet születik ellene, az eredetileg felfüggesztettről szóló első ítélet is letöltendővé válik.
Egyébként Dragnea éppen azért nem lehet miniszterelnök, mivel egy 2001-es törvény szerint jogerősen elítélt személy nem lehet a kormány tagja.
A Grindeanu és Dragnea közötti viszony romlásáról írt a România Liberă is a hétvégén. A lap szerint
Grindeanu azzal próbálja ellensúlyozni Dragnea befolyását, hogy saját bizalmi embereivel próbálja magát körülvenni.
Ennek jegyében olyan személyeket hív Bukarestbe, akikkel korábban a Temes megyei önkormányzatban dolgozott együtt. Ezzel akar ellensúlyt képezni a kormányzás első hónapjaiban kinevezett, Dragnea emberének számító tisztségviselőkkel szemben.
Liviu Dragnea ugyanakkor pénteken nem kommentálta a híreket. Arra a kérdésre, milyen viszont ápol a kormányfővel, tömören csupán annyit mondott: „nagyon jót." A kormányátalakítás kapcsán megjegyezte: megtörténhet, hogy nem lesz, mivel minden minisztérium tevékenységével elégedett, hozzátette ugyanakkor, hogy amennyiben úgy értékeli, egyes területeken erősebb „impulzus" szükséges, nem habozik lépni.
A volt neje ügyében született kormányálláspont kapcsán némi malíciával megjegyezte: az a magas fokú jogi és alkotmányos felkészültség bizonyítéka, hiszen a parlament nem szokott állást foglalni magánszemélyek ellen zajló büntetőügyekben, de lehet, hogy a kormánynál más a gyakorlat. Hozzátette: Grindeanu szerinte nem is tudta, miről van szó.