Alkotmánybíróság: priuszos nem lehet a kormány tagja

Krónika 2017. május 04., 16:22

Hatályban marad a román kormány működését szabályozó törvény azon cikkelye, amely meggátolta Liviu Dragnea szociáldemokrata (PSD) pártelnököt abban, hogy alakulata decemberi választási győzelme után magának követelje a miniszterelnöki tisztséget.

A talárosok befogadhatatlanként elutasították az előírás elleni óvást

A vitatott cikkely szerint büntetett előéletűek nem lehetnek tagjai a kormánynak. Márpedig – mint ahogy az MTI emlékeztet – Liviu Dragneát tavaly áprilisban két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a bukaresti legfelsőbb bíróság az államfő felfüggesztéséről 2012-ben tartott népszavazással kapcsolatos korrupciós perben.

A PSD tavaly decemberi választási győzelme után Dragneát éppen a priusza akadályozta meg abban, hogy pártelnökként magának igényelje a kormányfői kinevezést.

Klaus Johannis államfő már a parlamenti megmérettetést megelőzően előrebocsátotta, hogy nem hajlandó kinevezni miniszterelnöknek olyan személyt, akit jogerősen elítéltek vagy bűnvádi eljárés van folyamatben ellene.

A bukaresti taláros testület már négy korábbi alkalommal napirendre tűzte az ügyet, de a mostani, ötödik alkalommal mégis úgy döntött, hogy elzárkózik a panasz érdemi tárgyalásától, befogadhatatlannak minősítve Victor Ciorbea ombudsman alkotmányi kifogását.

A 16 éve hatályos törvény ellen a PSD választási győzelme után januárban emelt alkotmányossági óvást a szociáldemokraták által tisztégbe juttatott Victor Ciorbea. Ebben arra hivatkozott, hogy az előírás sérti a hatalmi ágak közötti egyensúly alkotmányos elvét, mivel hátrányos megkülönböztetést jelent a végrehajtó hatalom tisztségviselői számára, olyan körülmények között, amikor a törvényhozásban és igazságszolgáltatásban nem írnak elő hasonló feddhetetlenségi követelményeket.

Valer Dorneanu, az alkotmánybírság elnöke, volt szociáldemokrata házelnök, az egyik korábbi halasztás után az újságíróknak azt mondta, hogy a taláros testület eddigi legnehezebb ügyével került szembe, amely az alkotmánybírókat politikai értelmezésre kényszeríti. Elismerte, hogy társai több megoldást is javasoltak, de ezek egyike sem szerezte meg a döntéshozatalhoz szükséges többséget. Sajtóértesülések szerint a kilenctagú testületben mind az óvás elfogadása, mind elutasítása mellett négy-négy alkotmánybíró foglalt állást, a kilencedik pedig következetesen tartózkodott.