Megdézsmálta a fagy a gyümölcsösöket

A gyümölcsfákat és a tavaszi vetés egy részét érintette rosszul a hétvégi fagy, az őszi vetésekben azonban nem tudott kárt tenni. A gazdák támogatásra is számíthatnak a kormánytól.

Még nem lehet pontosan tudni, mekkora arányú kárt okozott az elmúlt hétvégi és a hét eleji, havazással is járó lehűlés a terményben, az viszont biztos, hogy Erdélyben a mínusz fokokat főleg a gyümölcsfák és a tavaszi vetések egy része sínylette meg. Vannak azonban jó hírek is: legtöbb megyében a gazdák arról számoltak be, hogy a fagy megkímélte az őszi vetéseket, és a tavasziakat csak részben sújtotta.

Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője lapcsaládunknak elmondta, főleg a gyümölcsösökben keletkezett kár, leginkább a csonthéjas magvúak virágait tizedelte meg a fagy. Ez ellen füstöléssel és finom szemcsés vízpermettel védekeztek a gazdák, ahol tudtak. Noha a rovarok inaktivitása miatt a beporzás is akadályozva volt, a termelők továbbra is abban bíznak, hogy nem marad el a jó termés a Székelyföldön.

Az őszi vetéseknél nem voltak gondok, mert a növények megfelelően fejlődtek, így kibírták a hideget. A tavaszi árpát már részben megcsípte a fagy, de nem kell nagy károkkal számolni, maximum lassabban fognak fejlődni – részletezte a szakember. A krumpli legtöbb helyen még nincs kihajtva, az igazgató úgy tudja, csak Székelykeresztúr környékén volt csekély mértékű probléma néhány gazdaságban. A kukoricával sem lesznek gondok, mivel abból csak keveset vetettek el eddig. Ezzel szemben például a Kárpáton túl, Teleorman megyében sok helyen a krumpliföldek több mint 70 százalékán biztosan nem lesz termés a hétvégi fagyok miatt. Elkeserítő adatokról ír az Adevărul napilap Dâmboviţa és Buzău megye esetében is, ahol a gyümölcstermelők szerint az alma és a baracktermés egy részéről idén biztosan le kell mondani.

Múlt szombaton hajnalban volt egyébként a leghidegebb Hargita megyében, ekkor volt a legnagyobb veszélyben a termény – tudtuk meg Töröktől. Rámutatott, sok gazdához hasonlóan aznap ő is szalmából és trágyából készített keveréket gyújtott meg gyümölcsfái tövében. A füstnek köszönhetően egy-két fokkal lehet növelni a hőmérsékletet a virágok, rügyek közelében. Egy másik módszer, ha finom szemcsés vízpermetet spriccelnek a fákra. Nem kell megijedni, ha emiatt vékony jégréteg keletkezik az ágakon, leveleken vagy virágokon, hiszen az is védi a növényt – magyarázta a szakember, hozzátéve, az is jó, ha olyan vegyszerrel kezeljük a növényeket, amely ellenállóbbá teszi azokat a hideggel szemben.

Amint arról beszámoltunk, a hét elején azt javasolják a gazdáknak, hogy mindenképpen jelentsék a fagykárokat az illetékes hatóságoknak, hiszen van esély a kárpótlásra. Könczei Csaba, Kovászna megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője rámutatott: a gazdáknak a polgármesteri hivatalban kell beszámolniuk a károkról, illetve igényelniük a kárfelmérést. A procedúra szerint az önkormányzatok alapítanak egy kárfelmérő bizottságot, ennek majd az összesítést elküldik az agrárminisztériumba. Ha bizonyítható, hogy a havazás és a fagy nemcsak helyi, hanem országos szinten kárt okozott, van esély arra, hogy a kormány jóváhagyja a kárpótlást.

Könczei hangsúlyozta: csak a hivatalosan bejegyzett ültetvényekre igényelhető kárpótlás, a kiskertekben levő gyümölcsfák után nem jár az összeg. Könczei Csaba elmondta, hétvégi terepszemléjén azt tapasztalta, a gyümölcstermesztők egy része meghallgatta a szakemberek tanácsát, főleg a ribizli-ültetvényeket védték füstöléssel, ezzel 1–2 Celsius-fokot tudtak melegíteni, és a talaj fagykisugárzását is mérsékelték.