Fotó: Krónika
2008. szeptember 29., 00:002008. szeptember 29., 00:00
– Akkor olyan történetet mesélek, amit még nem hallottatok – bólintott derűs nyugalommal a Félőlény.
– De a vége... ugye a vége jó lesz? – aggodalmaskodott Porhany.
– Jó. – És elkezdte. – Egyszer volt, hol nem volt ... A hangja nyugodt, lassú és bársonyos. Amolyan mesélős.
A vijjogás távolodott és elnémult. Tudták: nem végleg. Tudták: soha le nem bírhatják a szörnyeket. De tudták azt is: mondani, mondani, mondani kell a történeteket, egyiket a másik után, és akkor : ... És akkor, talán, megtörténhet a csoda.
A Félőlény pedig folytatta a mesét, az új történetet. Arról szólt, miként akarták a szörnyek szörnnyé tenni a Félőlényt, és miként buktak bele. És arról, miként lett a Félőlényből egyszer és mindenkorra: Élőlény.”
Békés Pál Félőlény című mesejátékában ezt a csodát akarják megmutatni a gyerekeknek (és nemcsak) a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház holnapi bemutatóján. A kortárs szerző filozofikus meséje a fantázia világában, a Kiserdőben játszódik, amelyet uralmuk alá akarnak hajtani a szörnyek, úgy, hogy az erdő lakóit is a maguk hasonlatosságára, szörnyekké formálják. És ez elől egyetlen menedék a könyv, az elmesélt történet, a mese, amely megmentheti Rakoncot és Porhanyt és Csatangot is attól, hogy maguk is szörnnyé legyenek. „Magamra ismertem a darabban, ezért is vállaltam szívesen a rendezést” – mondta Szilágyi Regina, a szatmári Északi Színház berkeiben működő Brighella bábtagozat vezetője, rendezője. „Bennem, és talán mindannyiunkban van egy kis lény, aki retteg, bezárkózik, nehezen vállalja a küzdelmet a szörnyekkel. Azt a hitet kell megtartanunk a gyerekekben és a felnőttekben is, hogy létezik a jó, és a gonosz, a földi és égi rémek legyőzhetők” – tette hozzá.
Az előadás látványos, sok technikai elemet, színt és fényt építettek bele, és bábtechnikai megoldásokat is sűrűn használt a rendező. „A színészeknek talán ez a legnehezebb, hiszen a jelmez és a test olyan összjátékából kell felépíteniük a szereplőket, ami egy prózai színész számára szokatlan” – mondta Szilágyi Regina. Az előadás díszleteit Bodor Judit, a jelmezeket Jeremias Bianca tervezte. A Félőlényt László Kata, Csatangot Mezei Gabriella, Rakoncot Márton Réka alakítja.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.