Fotó: MTI
A Ganz-MÁVAG üzemek egykori gyártelepén létrehozott kiállítócsarnokoknál már a nyitónapon sorban álltak a látogatók, akiket díszvendégként a kortárs kínai irodalom, és emellett háromszáznál több kísérõrendezvény, színpadi beszélgetés is várt. A könyvbarátok százötven külföldi szerzõvel találkozhattak, köztük a fesztivál sztárvendégével, Bret Easton Ellis amerikai íróval, az Amerikai Psycho és a Nullánál is kevesebb szerzõjével.
Az esemény egyik legérdekesebb bejelentése szerint megjelenés elõtt áll a leggyakrabban használt 25 ezer magyar szót és azok helyes kiejtését tartalmazó hangos értelmezõ szótár. Csábi Orsolya, az Akadémiai Kiadó nyelvi szerkesztõségének vezetõje szerint az új szótár a határon túli magyarság által használt szavakat is tartalmazza, a területi megjelöléssel együtt.
Az erdélyi kiadók három standon kínálták könyveiket. A csíkszeredai Pallas–Akadémia kiadó standján olyan kiadványok bizonyultak a legkelendõbbnek, mint báró Bornemiszsza Elemérné Szilvássy Karola Kipróbált receptek, Duka János Székely anekdoták, P. Benedek Fidél Ferences kolostorok, vagy Váli Éva Árkos üzenete egy világpolgárnak címû mûvei, vagy a Mûterem-sorozatban megjelent, Sipos László felvinci festõt bemutató kismonográfia. A Romániai Magyar Könyves Céh (RMKC) az Irodalmi Jelen, a Koinónia, a Komp-Press, a Kriterion, a Mentor, a Pallas– Akadémia, a Polis és a Pro Print kiadók könyveit hozta el Budapestre.
A budapesti vásár jó híreket tartogatott több erdélyi kiadó számára is. Kozma Mária, a csíkszeredai Pallas– Akadémia fõszerkesztõje nem titkolt örömmel újságolta a Krónikának: a fesztiválon sikerült megállapodniuk az Egyesült Államokban élõ, csíki származású Barabási Albert-László fizikussal, hogy Behálózva címû bestsellerét magyar fordításban elsõként adhassák ki Erdélyben. „Az eredetileg angolul írt könyvében Barabási a világ kapcsolatrendszerét vizsgálja, és matematikailag bizonyítja be, hogy nincsenek véletlenek. Biztosan az sem véletlen, hogy Budapesten találkoztunk, s szülõvárosában adhatjuk ki nagy sikerû könyvének elsõ erdélyi magyar fordítását” – mondta Kozma Mária.
Ha egyszer eljön az ideje, habozás nélkül az irodalmat részesíti elõnyben a politikával szemben – jelentette ki közönségtalálkozóján Markó Béla, hozzátéve, Erdélyben könyvet írni és kiadni „nagyon fontos és jó konspiráció”. Pomogáts Béla irodalomtörténész arról beszélt, hogy néhány évtizede a budapesti villamosokon még mindenki olvasott – akkor viszont könyvet pár fillérért, sört pedig három forint húszért lehetett kapni. „Mára az arány sajnos megfordult, a sör háromszázhatvan forint, könyvet ennek sokszorosáért lehet kapni. Nosztalgiával gondolok vissza azokra az idõkre a magyar nemzet olvasóvíziója miatt” – fogalmazott Pomogáts.
Egyébként a határon túli magyar kiadók arra panaszkodtak, kiadványaik iránt enyhén megcsappant az érdeklõdés. Ezt erõsítette meg lapunknak a felvidéki és délvidéki kiadók köteteit népszerûsítõ budapesti forgalmazó is. „Jellemzõ, hogy a határon túli kiadók elsõsorban az ott élõ magyarság kultúrájához, történetéhez, néprajzához nyújtanak adalékokat” – nyilatkozta a Krónikának Káli Király István, az RMKC vezetõje. Szerinte nem az a gond, hogy a határon túli kiadványok iránti figyelem némileg csökkent, hanem az, hogy az erdélyi könyvkiadók közül többen – valószínûleg anyagi megfontolásból – nem jöttek el a fesztiválra, kiváló bemutatkozási és kapcsolatteremtési alkalmat mulasztva el.
Külön standdal volt jelen a román mûvelõdésügyi minisztérium is, amelynek osztályvezetõje, Grosu Magdolna lapunknak elmondta, kellemes élményekkel távoznak a budapesti fesztiválról. A könyvvásáron több éve magas szintû felhozatallal jelen lévõ Románia különben a hazai színvonalas kortárs irodalomra utalva hivatalosan is jelezte, a jövõben szívesen venne részt díszvendégként a rendezvényen.
Benkõ Levente, Budapest
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.