2008. november 27., 07:002008. november 27., 07:00
Adaptációjában Uray Péter rendező a mozgásszínházi és a klasszikus színházi formanyelvet ötvözi, így meséli el a veronai szerelmespár több mint négyszáz éves történetét, amelyet a koreográfiai látványt klasszikus színészi eszközökkel kiegészítve láthat maga előtt a közönség. A rendezői koncepció szerint szerkezetében és gondolatiságában nem módosul túl jelentősen a dráma, de Uray Péter kihasználja a szokatlan műfaji megközelítés adta új értelmezési lehetőséget.
Így az M Stúdió előadásában az eredeti drámából néhány jelenet kimarad, a színészgárda is kisebb, a sokszereplős történetet mindössze kilencen állítják színpadra. A mozgásszínházi előadás egyedi olvasata a klasszikus műnek: a történet ebben az értelmezésben két maffiacsalád egymásnak feszülését viszi színre, olyan környezetben, ahol állandósul a bizalmatlanság, a gyűlölet, és a felmerülő kérdéseket fegyverrel tisztázzák. A szentgyörgyi premier egyik hipotézise, hogy az elszabadult indulatokat már nem lehet megállítani, a szereplők mindegyike „saját igazához” ragaszkodva jogosnak érzi a dühöt és az agresszivitást. A darab végigköveti, miként uralkodik el az emberen az indulat, és mekkora pusztítást végezhet a gyűlölet. A rendező szerint a jellemző miliőben Rómeó és Júlia találkozása Európa bármelyik földrajzi pontján elindulhatna a tragikus végkifejlet felé – hiszen ebben a világban a szerelem kudarcra ítéltetett.
A Háromszék Táncegyüttes mozgásszínházi műhelyeként három éve létrejött M Stúdió Carmencita Brojboiut, a Kolozsvári Állami Magyar Színház jelmez- és díszlettervezőjét kérte fel, hogy az alvilág hideg, fémes színeivel, veszélyre figyelmeztető vörössel és a feneketlen zuhanást idéző feketével teremtsen hiteles környezetet a háborúzó Montague-k és Capuletek, valamint az egymásra találó Rómeó és Júlia történetének. A mozgásszínházi előadásban a társulat hét művésze, Fehérvári Péter, Nagy Eszter, Bajkó László, Nagy Attila, Dávid Attila, Szekrényes László, Polgár Emília lép fel. Júlia és Párisz szerepét két vendégművész alakítja: Magyarosi Imola, a Tamási Áron Színház színésze és Györgyjakab András színművészeti hallgató, a Háromszék Táncegyüttes korábbi táncosa. A premier után december 2-án és 3-án tartják a következő előadásokat.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.