Ezen túl az első év minden tisztségben az elhelyezkedéssel, a különböző befolyásolási körök kialakításával telik, ez így volt az esetemben is, az alkotmányos ügyek bizottságában, a petíciós bizottságban és az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szakbizottságban dolgozom, a nevezetes LIBE-ben. Ezek mind olyan területek, amelyek kapcsolódnak a kisebbségvédelemhez, és az itthonról kapott feladatok továbbvitelét, európai képviseletét jelentik. Nekünk az a hosszú távú célunk, hogy az Európai Unió úgy alakuljon át, hogy annak része legyen az őshonos közösségek védelme. Vannak konkrét elemei is a brüsszeli jelenlétnek, amelyek különböző régiókhoz kapcsolódnak. Például a Székelyföld – Dél-Tirol együttműködés, a medvekérdés, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának ügye, amely szintén a petíciós bizottságban van jelenleg. És van egy nemzeti, magyar együttműködési tér is, hiszen a fideszes kollégákkal együtt dolgozunk, a nemzeti ügyekben közös álláspontunk van. A Benes-dekrétumok ügyét kiemelném, de

Klaus Iohannis államelnök magyarokat megbélyegző, a magyar nyelvet kicsúfoló kijelentései, amelyeket nem lehet politikai támadás köntösébe öltöztetni, ahogy ők megpróbálták, ki is verték a biztosítékot Brüsszelben. Én több alkalommal felszólaltam az ügyben, és láthattuk, hogy ezúttal vezető német, osztrák svájci lapok elmarasztalták Iohannist, hogy ez túlmegy a demokratikus normákon. Én azt is mondom, hogy a jogállamiságot nem lehet kettős mércével vizsgálni, Magyarországot a balliberális oldal támadni próbálja, minden áron, és közben szemet hunynak afölött, hogy mi történik Romániában. Egy parlamenti plenáris felszólalásban is elmondtam, ez megengedhetetlen, ha erre halad az Európai Unió, az nem a jó irány. De bízom abban, hogy ezt sikerül kiigazítani a következőkben, és az unió azzal foglalkozik, ami a dolga, a tagállamok együttműködése, az egységes piac működtetése, és az európai értékek védelmében az őshonos közösségek jogainak támogatása.

– Az őshonos nemzeti közösségek és a nemzeti régiók ügyében két polgári kezdeményezés is folyamatban van. Hogyan tovább?

– A Minority SafePack kezdeményezés halad a maga útján. Én is szeretném, hogy gyorsabban haladjon, de ha arra gondolok, hogy nyolc évvel ezelőtt indítottuk útjára, akkor fontos lépéseket tettünk meg. De az európai uniós bürokrácia azért időt kér, el kellett halasztani a járvány miatt a közmeghallgatást, de biztosan sor kerül rá idén, és a bizottság is meghozza a döntést. A döntés után elkezdődhet a konkrét törvényalkotás, és az is két-három éves időszak, ezt tekintetbe kell venni.

Manfred Weber, az EPP képviselőcsoportjának elnöke és kollégáim a frakcióban támogatják a kisebbségek ügyét. A nemzeti régiók fejlesztéséről szóló kezdeményezés esetében megvan az egymillió aláírás, de csak három országból teljesült a minimális aláírásszám, legalább négy országot hozzá kell még tenni ahhoz, hogy sikeres legyen a kezdeményezés, és elinduljon ugyanazon az úton, mint a Minority SafePack. Az Európai Bizottságot arra kértem, hogy hosszabbítsuk meg az aláírásgyűjtést a koronavírus-járvány miatt, ezt sikerült, hat hónappal hosszabbították meg a határidőt, és abban bízom, hogy novemberig sikerül összegyűjteni. A következő lépésben mindent megteszünk, hogy meglegyen a szükséges számú aláírás, ehhez van egy jó kampánycsapat Pesty László vezetésével. Azt érzem, hogy szeptember-októberben fog felpörögni ez a kampány is, és akkor lesz két sikeres kezdeményezés kisebbségügyben, ami még inkább nyomás alá helyezi az Európai Uniót, hogy lépjen ezekben a kérdésekben. Hiszen kétmillió aláírás, több mint egymillió, ezért érdemes volt ezeket innen Székelyföldről támogatnunk.

– Milyen lehetőségek vannak a számokon túl Románia számára az Európai Unió nemrég elfogadott költségvetésében?

– A közel 80 milliárd euró, amit Románia kap, két részre oszlik, van a helyreállítási költségvetés a gazdaság támogatására, a másik rész pedig a szokásos hétéves pénzügyi keret. A helyreállítási költségvetés fele hitelkeret, ezt a részét a mi gyerekeink fogják visszafizetni, de valószínűleg más mód nem volt arra, hogy tőkeinjekciót kapjon az európai gazdaság. Ebből fontos beruházásokat lehet megvalósítani egészségügy, infrastruktúra, vállalkozásfejlesztés terén, munkahelyeket lehet létrehozni. Nem méltányos az, hogy az itteni gazdák kevesebb pénzt kapnak, mint a nyugat-európaiak, és sikerült elfogadtatni az Európai Néppárt képviselőcsoportjának támogatásával, hogy a következő hét évben évről évre fokozatosan növekedjen a mezőgazdasági támogatások értéke. A vidékfejlesztési támogatások csökkennek, ez Románia esetében 25 százalékot jelent, de a helyreállítási költségvetés keretéből, és az operatív programokból is lehet olyan projekteket kidolgozni, amelyek a vidéket segítik, fejlődési lehetőséget biztosítva.

– Milyen változásokra lehet számítani uniós támogatások felhasználást illetően?

– Románia esetében nem is az a kérdés, hogy mennyi pénz jön Brüsszelből, hanem, hogy el tudja-e költeni azt a pénzt. Örvendek annak, hogy a következő időszakban a fejlesztési régiók hatásköröket kapnak a pénz felhasználására és ez különösen előnyös a Székelyföld számára, hogy a megyeitanács-elnökök ott lesznek Gyulafehérváron és a Központi Régiót illetően sok döntést ott hoznak meg.

Nem kell Bukarestben házalni és könyörögni, nézni azt a tökéletlenséget, ami ott van. Bízom abban, hogy az Európai Bizottságnak a bürokrácia csökkentése, az átláthatóság érdekében tett lépéseit megszívleli Románia, és valamilyen kényszer hatására változtat is, hiszen itt a bürokrácia a pályázatok esetében több köbméter papírt jelent, amit le kell adni. Ezt nem Brüsszel követeli így, a bonyolult eljárásokat Romániában alkották meg, mert félnek a köztisztviselők, és egy engedély kiadása előtt kérnek három másikat. Az önkormányzati vezetők tudják, hogy visszadobnak pályázatokat egy elírt adat miatt ahelyett, hogy automatikusan javítanák, vagy minden online rendszerben lenne, mint más országokban.

– Mi a gyakorlati haszna annak, ha az erdélyi magyar közösség európai parlamenti képviselettel rendelkezik?

– A brüsszeli döntéshozatal kiteljesíti az önkormányzatokban kezdődő munkát és az országos szintű döntéseket. És ezt a minden szinten erős RMDSZ-es képviseletet segíti brüsszeli jelenlétünk az Európai Parlamentben. Nagyon sok szabályzat érkezik az uniótól, a gazdasági döntések több mint 70 százaléka Brüsszelben születik. Kicsit távolinak tűnik, de nagyon fontos területekről beszélünk. Annak az esélyét is biztosítja, hogy Brüsszelből nyomást gyakoroljunk Romániára, hogy számon kérje Brüsszel Romániát azokban a kérdésekben, amelyekben nem teljesít jól. Nem csupán kisebbségi, hanem környezetvédelmi ügyekre is gondolok, de ilyen az uniós pénzek felhasználása is.

amely a nagyberuházásokat kellett volna menedzselje, autópályák, regionális kórházak építését, és sok esetben még szerződést sem kötöttek. Három éves kiegészítést kap az ország, még három évig lehet számlákat benyújtani a korábbi időszakra, ez Brüsszel jóindulatától függ, mert közben kezdődik az új támogatási időszak. De az Európai Uniónak nem érdeke, hogy nála maradjon az a pénz, ami Romániának jár, mert úgyis el kell költeni.