2010. április 01., 12:342010. április 01., 12:34
A nyúl szerepére a mai napig nem született mindenki számára elfogadható, egyértelmű magyarázat. Mint a legtöbb ünnepünkben, napjainkban a húsvéttal kapcsolatban is összeolvadtak pogány és vallási gyökerek, szokások, kiegészülve a különböző népek hagyományaival. Meglehetősen furcsának tűnhet, hogy miért a nyúl „tojja”, illetve „hozza” a húsvét talán legszélesebb körben ismert szimbólumát, a (piros) tojást.
Egy közismert feltételezés szerint a nyúl és a tojás esete egy félreértésre vezethető vissza. E szerint – mivel néphagyományainkban valóban semmi nyoma nincs a húsvéti nyúlnak – német eredetről beszélhetünk. A jelkép eredete a 16. századból származik: a parasztok kötelező húsvéti szolgáltatásként egy gyöngytyúkot ajándékoztak (tojásaival együtt) földesuraiknak. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, amit a nép rövidítve csak Haslként emlegetett, és idővel a húsvétot is ezzel a névvel kezdték jelölni. Akadtak azonban földesurak, akik gyöngytyúk helyett nyúlra tartottak igényt – és innentől kezdődött a zűrzavar.
Mivel a nyúl német neve Hase, és a két szó hasonló hangzású, az ugyanazon ünnephez kapcsolódó szokás pillanatok alatt kiadta a „végeredményt”, a tojásokat tojó nyulat.
| Ostara germán istennő, a tavasz keleti (angol East, német Ost) úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. Az ünnep keresztény megfelelője a húsvét: a napéjegyenlőségtől számított első telihold utáni első vasárnap. Ostara az újjászületés, a termékenység istennője, tavaszi virágokkal, indákkal körülvéve, tojással kezében, lábánál nyulakkal, feje felett repkedő madarakkal ábrázolják. Fejét tavaszi virágokból font koszorú ékesíti. Az istennő és a kezében lévő tojás a természet újjászületését szimbolizálja. Ostarának a legenda szerint különleges madara volt, amely színes tojásokat tojt. Egy napon az istennő a madarat a gyerekek szórakoztatására nyúllá változtatta, azóta tojnak a nyulak színes tojásokat. |
A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. A talán legszélesebb körben elterjedt húsvéti tojás eredetileg a halotti kultusz kelléke volt; a belőle
kikelő madárral Jézus újjászüle-tését jelképezi, a népi hiedelem szerint pedig az életet szimbolizálja.
A húsvéthoz kötődő jelképes állat a bárány is, szimbolikájának eredetét a Bibliában kell keresnünk.
Az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves bárányt áldoztak, s annak vérével kenték be az aj-tófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. Az Újtestamentumban Jézus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért, ezért is nevezik Isten bárányának.
Húsvéti kosarakat tojással, kiscsirkével, nyúllal már a régiek is ajándékoztak egymásnak. Az első húsvéti kosarat Assisi Szent Ferenc kapta, aki a böjt hat hetét egy itáliai szigeten töltötte. A szigeten csak apró állatok laktak, így társa a legenda szerint egy apró nyúl volt, aki madárfészekből készült húsvéti kosarat adott neki – ezzel fejezte ki Szent Ferencnek a sziget lakóinak szeretetét. A húsvéti kosarat Szent Ferenc legendája nyomán gallyakból és levelekből, később szalmából vagy gyékénykosárból készítették, fűvel bélelték ki. Édességeket a tizennyolcadik század végétől kezdve tettek a húsvéti kosárba.
Méltán teszik fel sokan felháborodottan a kérdést, miként fordulhat elő egy magát demokratikusnak és jogállamnak tekintő országban, hogy bizonyos szimbólumok több joggal rendelkeznek, mint mások.
Látogatottsági adatok