derül ki az Unió statisztikai hivatala, az Eurostat napokban közzétett elemzéséből. Eközben az Unió valamennyi tagállamában a szupermarketek eladásai egy százalékkal estek vissza az elmúlt évhez viszonyítva. Az Eurostat elemzése a 2007 júniusa és 2008 hatodik hónapja között eltelt időszakot veszi górcső alá.
A kommunizmus traumája visszaüt
Ugyanakkor szintén az Eurostat által közzétett adatsorok mutatnak rá arra is, hogy a romániai bérek alig 40 százalékát teszik ki az uniós átlagkeresetnek. Az EU statisztikai hivatalának elemzői úgy látják, a románok többsége azért vásárol sokszor „ész nélkül” a nagy bevásárlóközpontokban, mivel legtöbbjükben még él a kommunizmus éveiben tapasztalt nélkülözés. Ugyanakkor – teszik hozzá – az is hozzájárul az eladások volumenének a növekedéséhez, hogy a fizetések igen nagy léptékben növekedtek az elmúlt években. „Az, hogy szupermarketekben vásárolhatnak, még mindig az újdonság erejével hat a romániai lakosokra. A fizetések is nagyobbak a korábbi évekhez viszonyítva, tehát a kísértéseket lehet ezekből fedezni. Meg vagyok győződve, hogy a dolgok néhány éven belül nálunk is mérséklődnek” – véli Marius Pieleanu szociológus.
Amint arról lapunkban is olvashattak, Mugur Isărescu jegybankelnök a hét elején úgy nyilatkozott, a folyamatosan növekedő kereslet miatt az ország gazdasága túlfűtötté vált. Ez Isărescu magyarázata szerint annyit jelent, hogy a kereslet még jobban gyarapodott, miközben a bérek a termelékenység szintjét meghaladó mértékben növekedtek. Ennek nyomán a Román Nemzeti Bank (BNR) fokozta az idei és a jövő évre vonatkozó inflációs előrejelzését. Hat százalékról 6,6 százalékra változtatta az idei december végi, éves inflációval kapcsolatos várakozását. Isărescu arra is kitért, hogy az infláció visszaszorítására a jegybank továbbra is a két számjegyű alapkamatot tartja a legmegfelelőbb eszköznek. Kifejtette, az alapkamat magasan tartásának egyik legfőbb oka szintén a nagyarányú kereslet. Mint arról beszámoltunk, július 31-én a jegybank az inflációs nyomás féken tartása céljából 10 százalékról 10,25 százalékra emelte az alapkamatot.
Az uniós polgárok az olcsóbbat választják
A fogyasztási mutatók terén Romániát Szlovénia és Lengyelország követi, ahol azonban mindössze 5,7, illetve 5,2 százalékkal nőttek az eladások az elmúlt év folyamán. Az Eurostat elemzése szerint a vizsgálathoz szükséges információkat a 27 tagállamból mindössze 18 szolgáltatta számukra, s ezek közül pedig mindössze kilenc országban nőttek a kiskereskedelmi eladások. A legnagyobb mértékben Lettországban (8,3 százalék), Spanyolországban (7,7 százalék), valamint Észtországban (7,2 százalék) esett vissza az eladások volumene.
Uniós szinten a legnagyobb visszaesést az élelmiszer-, cigaretta- és szeszesital-eladások terén regisztrálták, ezek fogyasztása az elmúlt egy évben 2 százalékkal esett vissza az előző év hasonló periódusához képest. Az elemzők azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy ez a visszaesés nem feltétlenül jelenti azt, hogy az uniós polgárok kevesebbet vásároltak bizonyos termékekből, hanem inkább arra mutat rá, hogy a fogyasztók figyelme inkább az olcsóbb termékekre irányult.
Ezzel egy időben a ruházati cikkek és a lábbelik iránti kereslet nőtt a legnagyobb mértékben (7,1 százalék), ám az előző évhez képest 3,8 százalékkal többen vásároltak könyvet és újságokat is.
Az üzletláncok nagy hasznot húznak
Az országban egyre intenzívebben terjeszkedő francia hipermarket-hálózat, a Carrefour a csoport előrejelzései szerint az idei év végén egymilliárd eurós éves profitot fog regisztrálni, azaz egy évvel hamarabb éri el az egymilliárdos küszöböt a piaci belépésekor előre jelzettnél. Ennek az elemzők szerint két oka van. Elsősorban a romániai fogyasztók átlagosnál magasabb vásárlási kedve, ám az a tény sem elhanyagolandó, amikor a jövedelemről beszélünk, hogy a francia lánc vásárolta meg az Artima romániai hálózatát is.
A Metro Cash&Carry és a Selgros áruházakat működtető Rewe már a tavalyi év végén átlépte az egymilliárd eurós profitküszöböt.
Össztűz zúdul a román jegybank és elemzők részéről a költségvetési hiány csökkentését célzó javaslatok között felmerült pénzügyi tranzakciós illetékre.
A pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint idén februárban 990,8 milliárd lejre nőtt a román államadósság az előző havi 964,382 milliárd lejről.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.