2010. március 15., 09:412010. március 15., 09:41
Az AFP francia hírügynökség tegnapi jelentése szerint két változat kerülhet a miniszterek elé. Az egyik megoldás alapján Görögország hitelhez vagy hitelgaranciához juthat uniós tagállamokkal kötendő kétoldalú megállapodások révén.
A tárgyalásokat az Európai Bizottság szervezné. A másik változat szerint maga a brüsszeli bizottság lenne a főszereplő, a testület venne fel Görögország számára hitelt, amelyre a tagországok vállalnának garanciát. Az Európai Bizottság spekulációnak minősítette a lapjelentéseket, míg a német pénzügyminisztérium azt közölte, hogy Berlinnek nincsen tudomása görög mentőcsomagról, és az athéni kormányzat nem is kért segítséget.
A Reuters hírügynökség azonban a cáfolatokat követően magas beosztású brüsszeli forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a 16 euróövezeti pénzügyminiszter mai értekezletén várhatóan megállapodásra jut a görögországi segélyakció körvonalairól, konkrét öszszegekről pedig a görög igények ismeretében tárgyalnak majd. A dpa német hírügynökség is hasonlóképpen értesült, bizottsági forrásokat idézve egyebek között azt írta, hogy „az igen ambiciózus görög konszolidációs program hatására sokan arra a belátásra jutottak, hogy most már az Unió oldalán is történnie kell valaminek.”
A beszámolók szerint az első változat rövid távra kínál megoldást, az Európai Bizottság szerepvállalása hitelfelvevőként pedig hosszú távon enyhítheti a görög adósságválságot. Ez utóbbival kapcsolatban nehézségeket okozhat, hogy mind a 27 tagállam hozzájárulását meg kell szerezni, és egyes nem euróövezeti tagállamok, mint például Nagy-Britannia és Svédország azt pártolnák, ha Görögország inkább a Nemzetközi Valutaalaptól kérne segítséget. Egyes euróövezeti tagok, például Németország, ugyanakkor elutasítják, hogy belépjen a válságkezelésbe a nemzetközi pénzügyi szervezet, amelyben meghatározó súlya van az Egyesült Államoknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.