Az elnökválasztás első fordulója után ugrotta át az 5 lejes lélektani határt az euró árfolyama
Fotó: Rostás Szabolcs
Bár a közgazdászok szerint a lej még mindig kissé túlértékelt, az ING Bank elemzői úgy vélik, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) rövid távon ismét 5 lej/euró alá engedheti a román fizetőeszköz árfolyamát. Előrejelzésük szerint ugyanakkor 2025 végére 5,10 lej/euró, 2026 végére pedig 5,18 lej/euró szintre értékelődik le a román deviza.
2025. június 22., 11:452025. június 22., 11:45
Az Economedia.net gazdasági portálhoz eljuttatott prognózis szerint az elmúlt időszakban román jegybank beavatkozása megnyugtatta a bankközi piacot, és a rövid likviditási időszak friss levegőként hatott a piacra, ami kamatcsökkenést generált. A sikertelen kormányalakítási tárgyalásokkal vagy az európai uniós források elvesztésével járó negatív forgatókönyvekkel nem számoltak egyelőre a szakemberek.
hosszú távon az ING Bank szakemberei azt vetítik előre, hogy a központi pénzintézet a devizapiacon szilárdan tartja a lej árfolyamát, de enyhe leértékelődést megenged.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
„A jelenlegi 5,04–5,07-es sávból 2025 végére fokozatos leértékelődést várunk 5,10-re, 2026 végére pedig 5,18-ra. Normális piaci körülmények között és javuló uniós pénzáramlások mellett ennél meredekebb leértékelődés valószínűleg elfogadhatatlan lenne a döntéshozók számára ebben a szakaszban” – áll az ING Bank jelentésében.
„A lej május elején az elnökválasztás első fordulóját követő politikai zavarok közepette 5,12-re gyengült az euróval szemben.
– fogalmazták meg az elemzők az Erste–BCR havi jelentésében is.
Az Erste–BCR közgazdászai rámutattak, hogy „a makrogazdasági alapokon álló értékelés azt mutatja, hogy a román deviza még mindig kissé túlértékelt, de hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a BNR idén nem engedi meg a nagyobb volatilitást”.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan kérte, hogy ne legyen áfaemelés, de az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, hogy ezt meg kell lépni – jelentette ki hétfőn este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Kétszeresére emelték nemrég a Tarom román légitársaság igazgatótanácsi tagjainak illetményét. A döntést azzal magyarázzák, hogy a cég a 2024-ben profitot termelt, ami „példátlan” az elmúlt tíz évben.
A Romániai Prosumerek és Energiaközösségek Szövetsége (APCE) azzal vádolta meg Diana Buzoianu új környezetvédelmi minisztert, hogy a roncsprogramok és a Zöld ház program 2025-ös programjainak teljes leállítását tűzte ki célul.
Bár a Bolojan-kormány által az óriásira dagadt költségvetési hiány visszaszorítására kidolgozott megszorítások még csak ezután jönnek, a lakosság máris visszafogta a kiadásait.
Több módosító javaslatot nyújtott be a Szociáldemokrata Párt (PSD) a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezethez, amelyért hétfőn készül felelősséget vállalni a kormány a parlamentben.
A kormány deficitcsökkentő csomagjába foglalt intézkedések ellen tiltakoznak hétfőn a nyugdíjpénztárak, a román vízügyi igazgatóság (ANAR) és a mezőgazdasági minisztérium alkalmazottai.
Félrekezelt súlyos beteghez hasonlította Romániát Radu Miruță gazdasági miniszter .
Kissé nőtt az élelmiszertermékek világpiaci árának referenciaértéke júniusban az előző hónaphoz képest a hús-, a tej- és a növényi olajárak emelkedésének hatására az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapján közzétett adatok szerint.
Felelősséget vállal az Ilie Bolojan vezette kormány a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetért a képviselőház és a szenátus hétfő délutáni együttes ülésén.
Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!