2010. március 04., 09:452010. március 04., 09:45
Öt éven belül súlyos informatikai tudáshiány elé nézhetnek az európai országok, ha az oktatási rendszer nem alkalmazkodik az információtechnológia (IT) fejlődési üteméhez – állítják szakemberek és politikusok a hannoveri CeBIT, számítástechnikai és távközlési kiállításon. Egy felmérés szerint 2015-re mintegy 384 ezer információ- és kommunikációtechnológiai szakember fog hiányozni a munkaerőpiacról, miközben a gazdasági szektorban mindössze 10 százaléknyi szükség van olyan munkavállalókra, akik nem rendelkeznek alapvető informatikai ismeretekkel. „Európa jelentős versenyelőnyét veszítheti el azzal, ha nem használjuk ki teljes mértékben a digitális iparban rejlő képességeinket” – mondta Bridget Cosgrave, a digitális technikai iparágat képviselő DigitalEurope szervezet vezérigazgatója. A digitális ipar közel 400 ezer új munkahelyet teremthet Európában a következő öt évben, amely elsősorban az e-kormányzatok, az e-oktatásnak és az e-kereskedelemnek lesz köszönhető. Az informatikát választó fiatalok száma azonban 2003 óta folyamatosan csökken, így a munkaerőpiacra is egyre kevesebb képzett szakember kerül.
Werner Korte, az Empirica szakértője eközben arról értekezett, hogy a gazdasági válság az IT-szektort érinti a legkevésbé, a munkanélküliségi ráta ebben az iparágban 40–50 százalékkal alacsonyabb az átlagosnál. Antonio Tajani, ipari és vállalkozási, Neelie Kroes, a digitális politikáért és Androulla Vassiliou, az oktatásért, kultúráért, illetve a többnyelvűségért felelős európai biztos közös közleményt fogalmazott meg, amelyben Európa oktatási és szakképzési rendszerét teszik felelőssé azért, hogy az informatika iránt érdeklődő diákok száma nem tart lépést az iparág fejlődésének ütemével.
Az informatika iránti érdeklődés csökkenése a világ legrangosabb szakvásárának tekintett CeBIT látogatóinak számán is érezhető. A március 2–6. között nyitva tartó pavilonokból szemmel láthatóan hiányozik a diákok korábban népes serege. A gazdasági világválság pedig a résztvevők számának alakulására is alaposan rányomta bélyegét, az idén 68 országból összesen 4157 kiállító vesz részt, és ez további csökkenést jelent a tavalyi mélypontnak tekintett 4300 kiállítóhoz képest. A válság előtti évben, 2008-ban több mint 5800 kiállító volt jelen.
A romaniaIT branddel 14 hazai vállalkozás is részt vesz a hannoveri CeBit Business IT szekciójában. A romaniaIT elnevezés egyébként nem új keletű, a romániai informatikai és információs technológiai vállalkozók már 2006 óta használják ezt a brandet az ország és a IT-szektor külföldi népszerűsítésében. Azóta már 15 rangos eseményen is használták ezt az elnevezést a szakma minél szélesebb körű megismertetésére.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.