Az aranyosszéki Kövend 800 éves

Nagy a sürgés-forgás a kövendi kultúrotthon udvarán és a tanácsteremben. A levegőben érezni az ünnepi hangulatot: a közösség emlékezik, hiszen nyolcszáz éve említették először írásos feljegyzések Kövend nevét, amely egyike Aranyosszék huszonkét falujának.

Lakosai szabad székelyek voltak, adómentességet élveztek, amit véradóval váltottak meg: ha a hazát veszély fenyegette, harcba vonultak.

Orbán Balázs hat alkalmat említ, amikor Kövenden lustrát tartottak. Tatárjárás idején a kövendiek védvárként használták a templomot. 1661-ben a tatárok bevették és felperzselték a templomot és a falut. 1703-ban labancok égették fel újra a környéket, majd Rákoczi katonáit üldözve 1709-ben a labancok megismételték elődeik irgalmatlan pusztításait.

Az itt élő embereknek mindig volt lelki erejük és hitük újraépíteni házaikat, templomukat. Ez a szellemiség jellemzi évszázadok óta a közösséget. A Tordától 15 km-re fekvő települést ma is nagyszerű emberek lakják, akik képesek összefogni és tenni közösségükért, illetve segítenek bajba jutott embertársaikon. Ezt igazolja a Tündérkert létrehozása is az unitárius egyház területén, amelynek megálmodói olyan gyümölcsöst neveztek el Móricz Zsigmond Erdély történelmének egyik fontos időszakát megörökítő regénycíme nyomán, amely az őshonos erdélyi gyümölcsfajták kertje lesz.

A falu első írásos említésének kerek évfordulójára 80 facsemetét ültettek el a kertbe, amely termőre fordulásakor Erdély hagyományos ízeit mutatja be az ide látogatóknak és a helybélieknek.

Régmúlt idők hangulatát idéző pillanat volt, amikor szürkületben a Tündérkert határát jelző fáklyákat meggyújtották. A kertet jelölő emléktábla leleplezésekor hagyományőrző honvédek tisztelegtek.
Miközben Vásárhelyi Géza egyik versét szavalom, az ünnepség résztvevőjeként testközelből élem át a nyolc évszázados történelmi évforduló hangulatát. A résztvevőket megtisztelte jelenlétével Kőrösi Viktor Dávid, a kolozsvári magyar főkonzulátus konzulja és Várfalva község polgármestere, Mărginean János. A hat faluból álló községnek része Kövend is. A faluról és a vidékről Keszeg Vilmos néprajzkutató, egyetemi oktató, Kovács Sándor teológiai tanár és Hunyadi Attila Gábor történész, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem oktatója tartott előadást.

A falu szülötteként gyerekkori emlékképek villannak fel bennem Kányádi Sándor, Jakabos Ödön, Bágyoni Szabó István, Tamás Mária vagy Banner Zoltán kövendi látogatásairól, akik az itt szervezett népfőiskolán tartottak előadást a falu messze földön híres orvosa és költője, Vásárhelyi Géza szervezésében.

Kövenden kultúrakedvelő emberek éltek, és ez a mostani ünnep megszervezésében is bebizonyosodott.

Sok visszaemlékezés tükrözte hűen nemcsak a falu távoli, hanem a kultúreseményekben gazdag közelmúltját is. A kultúrotthon házi süteményeinek illata ugyanakkor szorgos női kezekről tett tanúbizonyságot. A közösség apra­ja-nagyja meghitten tudott ünnepelni a jeles napra hazatérő elszármazottakkal, illetve a Kövendre érkező vendégekkel együtt.

Szabó Enikő

A szerző a kövendi általános iskola tanítónője