Fotó: A szerző felvétele
2010. szeptember 02., 18:192010. szeptember 02., 18:19
Két ország szakemberei elemzik a második bécsi döntés előzményeit és következményeit a. A tanácskozás első napján, csütörtökön a döntés politikai, gazdasági és egyéb vetületei hangzottak el a legújabb kutatási eredmények ismeretében.
A második bécsi döntés láttamozásának 70 éves évfordulója alkalmából kétnapos nemzetközi konferenciát szervezett csütörtökön és pénteken a Szatmár Megyei Múzeum. A magyarországi és romániai kutatókat, történészeket felvonultató tanácskozás a legújabb kutatási eredmények fényében próbálta körbejárni a sokak által diktátumnak nevezett egyezményt. Az eredeti elképzelés szerint Ukrajnából is érkeztek volna meghívott előadók, azonban mint Sárándi Tamás történész, a múzeum munkatársa, konferenciaszervező a Krónikánk elmondta, az ungváriak vízumproblémák miatt nem vehettek részt a tanácskozáson, így a román és magyar szakvélemények mellől ezúttal sajnos hiányzott az ukrán, és csorbult a hallgatóság második bécsi döntésről alkotott képe.
Liviu Marta, a partiumi múzeum nemrég kinevezett főigazgatója a konferencia megnyitójában kiemelte, terveik szerint el kívánták kerülni “az érzelmes emlékezést”, illetve “a sebek nyalogatását”, és egy objektív, tényekre alapozott diskurzust, tudományos fórumot szerettek volna szervezni. “A teljes mértékben saját forrásokból szervezett konferencia anyaga a közeljövőben többnyelvű kötetben is megjelenik majd, és megpróbál több szempontból megalapozott képet adni a döntés körül kialakult helyzetről” – nyilatkozta lapunknak a találkozó főszervezője.
A konferencia nyitóelőadását Romsics Ignác akadémikus, az egri Eszterházy Károly Főiskola tanára tartotta, aki a Magyar és szövetséges elképzelések Erdély jövőjéről, 1941–1946 című értekezésében a nagyhatalmak azon különböző elképzeléseit vázolta fel, amelyek Erdély és a Partium felosztásáról szóltak. Romsics kiemelte, a trianoni békediktátum nyomán Magyarországtól 103 ezer négyzetkilométernyi terület került Romániához, amelyből a második bécsi döntés értelmében 43 ezret visszacsatoltak egy időre. “A rendelkezésre álló dokumentumok tükrében kijelenthető, hogy egyik fél, illetve a nagyhatalmak sem tekintették véglegesnek a második bécsi döntést, és csak átmeneti megoldásként beszéltek róla” – pontosított a magyarországi kutató. “A döntés etnikai hátteréről annyit érdemes még tudni, hogy a határok 1940-es átrajzolásával 2,5 millió erdélyi román került Magyarországhoz” – tette hozzá Romsics. Mint részletezte, az 1930-as román népszámlálás adatai szerint Észak-Erdély lakosságának 39 százaléka beszélt magyarul, és több mint 40 százalékot tett ki a román lakosság, ezzel szemben az 1941-es magyar adatok szerint az érintett terület magyar népessége 53 százalékos, a román pedig lényegesen kevesebb volt. A dél-erdélyi terület kapcsán elhangzott, megközelítőleg 500 ezer magyar maradt román fennhatóságú területen. Romsics szerint a döntést követő időszakban a román politika egyik fő célja az volt, hogy visszaszerezze az észak-erdélyi területeket, Magyarországé pedig, hogy megszerezze Dél-Erdélyt.
A professzor továbbá hallgatói kérdésre válaszolva elmondta, Romániának valószínűleg megfelelő diplomáciával élve lett volna lehetősége elkerülni a második bécsi döntés határrevízióját. A konferencián többek között arról is szó esett, hogy a Szovjetunió Románia és Magyarország sakkban tartására kívánta használni az erdélyi területet, és mindkét ország számára középen lebegtetve tartotta, hol ide, hol oda ígérve azt. Időközben több nagyhatalom tervei között annak esélye is felmerült, hogy Erdélynek külön autonómiát adjanak, a partiumi területeket pedig Magyarországhoz csatolják. Végül a második világháború lezárása után minden előzetes terv dugába dőlt, és a szovjetek nyomására maradéktalanul visszaállították az 1918-as állapotokat, mert úgy vélték, Magyarországot meg kell büntetni, amiért a németek oldalán szállt be a háborúba, Romániának pedig vissza kell kapnia területeit, mert a döntő pillanatban megnyitotta határait a szövetségesek csapatai előtt, jelentősen lerövidítve ezzel a háborút.
A konferencia csütörtöki előadásai közül érdemes megemlíteni Stelian Mândruţ, történetíró, a kolozsvári történeti intézet munkatársának eszmefuttatását is, aki arról beszélt, milyen képet kapott a második bécsi döntés az 1989 utáni román történetírásban. A szakember kiemelte, 1996. után több olyan fiatal, külföldön tanult és ottani levéltárakban kutatott történész, közöttük Lucian Boia, foglalkozott a kérdéssel, akik hazatérve megpróbálták megváltoztatni az addig uralkodó, kommunista ideológián alapuló történetírást. “Sokat emlegetik, hogy a román történetírásban a lényegében ma is nemzeti-kommunista diskurzust gyakorlók olyan siránkozva beszélnek a második bécsi döntésről, mint ahogyan Magyarország esetében a trianoni veszteségeket említik” – fogalmazott a kolozsvári történész, aki szerint a szakemberek az újabb tanulmányokban kezdik átértékelni a kérdést, és más szemszögből közelítenek a történelmi tényekhez.
A konferenciasorozat pénteki előadásai között az érdeklődők arról hallhatnak majd, hogy melyek voltak a bécsi döntés következményei, hogyan épült ki a magyar közigazgatás 1940 őszén Szatmár megyében, vagy, hogy milyen szerep jutott Márton Áronnak és az erdélyi (gyulafehérvári) püspökségnek Dél-Erdélyben a döntés után.
Az összefogás értékéről beszélt Sulyok Tamás köztársasági elnök hétfőn a Kovászna megyei Illyefalván a sajtó képviselőinek.
Mircea Fechet ideiglenes környezetvédelmi miniszter hétfőn Facebook-bejegyzésben beszélt a parajdi helyzetről, „a legsötétebb forgatókönyvet” is bemutatva, amelyet a belföldi és nemzetközi szakértők eddig mérlegeltek.
Az ünnepi hétvégén az Ökumenikus Segélyszervezet adományszámlájára érkezett felajánlások összege meghaladta a 250 millió forintot (mintegy 620 ezer euró) – tájékoztatta a segélyszervezet hétfőn közleményben az MTI-t.
Halálra gázolt egy gépkocsi vasárnap este egy 6 éves gyereket Szatmár megyében. A kisfiú szabálytalanul kelt át az úttesten Nagymadarászon.
Elindult a Segitsparajdon.ro honlap, ahol a helyi adománygyűjtésekbe lehet bekapcsolódni – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ.
Súlyos motoros balesethez sietett Nagyenyedről Csombordra egy SMURD-mentőkocsi, de mivel áthaladt a leeresztett sorompók között egy vasúti átjárón, a közlekedési rendőrség 120 napra bevonta a sofőr jogosítványát.
Miután felmérte a parajdi bányakatasztrófa után kialakult helyzetet, a hazai és külföldi szakemberekből álló bizottság két gát építését javasolta a Korond-patak vízsebességének csökkentésére.
Egy 18 és egy 20 éves fiatalembert keresnek a Szatmár és Máramaros megyei katonai tűzoltók és búvárok a józsefházi bányatóban – tájékoztatott vasárnap délután a Szatmár megyei katasztrófavédelem.
Végre tényleg történik valami a hosszú ideje ígérgetett, ilyen-olyan önkormányzat által több helyszínen is meglebegtetett élményfürdő-építési lázban Máramaros megyében: úgy néz ki, hogy Nagybánya lesz a befutó.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 14 megyéjére.