Többletadóval sújtanák a hanyag tulajdonosokat

A megyei jogú városokat tömörítő szervezet elnöke, Ilie Bolojan nagyváradi polgármester kezdeményezésére előterjesztett módosítás már 2015-től az ötszörösére emelné a városképet romboló ingatlanokra kiróható közterhet, így próbálva meg az ingatlanok felújítására bírni a tulajdonosokat.

„Hiába büntetjük az ipari létesítmények birtokosait: kifizetik, majd a szemünkbe nevetnek, hiszen ugyanazért a kihágásért nem lehet ismét büntetni. A megemelt adót viszont minden évben fel lehet számolni a probléma orvoslásáig” – indokolta a kezdeményezést Adriana Lipoveanu, Nagyvárad főépítésze.

Ilie Bolojan polgármester meglátása szerint valamennyi kommunista ipari múlttal bíró romániai város szenved a leromlott állagú ingatlanok miatt, és miközben a törvény által kiszabható bírságok nem elég radikálisak, a többletadó már valós változást hozhat.

A partiumi megyeszékhelyen a jogi személyeknek az épületek értékének egy százalékát, míg az ahhoz tartozó telekre négyzetméterenkénti 20 illetve 80 banit számolnak fel közteherként, ez az összeg a jövőben akár évi százezer lej fölé is emelkedhet, a módosítás pedig még a jól menő cégeknek is problémát okozhat.

A hír kapcsán megszólaló vállalkozók máris bontásokat helyeznek kilátásba, mint elmondták, kedvezmények hiányában nem tudnak fejlesztésbe fogni, a többletadó pedig még inkább ellehetetlenítené az ingatlanok felújítását.

Sárközi Zoltán, az RMDSZ helyi tanácsosa viszont arra is rámutatott, hogy minden vállalkozónak figyelembe kellene vennie a befektetéssel járó kockázatokat, így ha megvásárol egy ingatlant, gondoznia is kell azt.

„Különbséget kell viszont tenni az ingatlanspekulánsok és azon magánszemélyek között, akik a rendszerváltás után egy lelakott ingatlant kaptak vissza, vagy megörököltek” – mondta lapunknak az önkormányzati képviselő.

Meglátása szerint a többletadót csak azokra kellene kiróni, akik üzleti szándékkal vásárolták fel az épületet, területet, a visszaszolgáltatott ingatlanok rendbetételére, így az egyházi épületekre is, legalább tízéves haladékot kellene hagyni. Nem kellene egyből büntetni azt, akinek nincs lehetősége a felújításra, ráadásul önhibáján kívül lett elhanyagolva az ingatlan, mutatott rá Sárközi. Hozzátette, ezeket a személyeket támogatni kellene, hiszen ezek a beruházások csak hosszú távon megvalósíthatók.

Az adótörvény-módosítás ugyanakkor nem tesz különbséget az ingatlan típusa és azok tulajdonosai között, a besorolás kritériumait pedig helyi tanácsi határozattal szabályoznák. Sárközi Zoltán ezzel szemben országos szinten egységes kritérium-rendszert javasol, melynek kidolgozása szerinte a művelődésügyi minisztérium hatásköre lenne. „Ha valaki így akarja a hiányzó büdzsét kipótolni, az nem ért hozzá” – szögezte le a kezdeményezés kapcsán a tanácsos.

A váradi önkormányzat illetékesei azonban tagadják, hogy pusztán a költségvetést akarják ily módon kiegészíteni, szerintük a módosítással az elhagyatott telkek gazdasági újrahasznosítása és a körültekintőbb ingatlanápolás a cél.