Jelentős eredményeket hoztak a nagyváradi várfelújítás alkalmával zajló régészeti kutatások: a fejedelmi palota dél-nyugati szárnyában két jelentősebb épület maradványaira is rábukkantak, nevezetesen a középkori gótikus székesegyház nyugati homlokzatára és annak déli tornyára, valamint a Kisboldogasszony templomra.
2014. június 18., 17:502014. június 18., 17:50
Miközben a székesegyház elhelyezkedéséről volt pontos információ, a most felfedezett Kisboldogasszony templom elhelyezkedése meglepte a szakembereket. A kutatásokban részt vevő Mihálka Nándor a Krónikának elmondta: a templom két fázisban épült, a római kori félköríves szentélyt valamikor a 1300-as évek második felében bontották le, és egy gótikus templomot építettek a helyére. Ennek a fennmaradása nagyjából a 16. század közepére tehető, amikor is a protestáns megszállás idején megsemmisítették, vagy Bethlen Gábor fejedelem elrendelésére lebontották.
„Számunkra is meglepetés volt, amit találtunk, és szerencsére sikerült megegyezni a polgármesteri hivatallal arról, hogy teljesen feltárjuk az épületegyüttest, és a romokat a nagyközönség számára is látogathatóvá tegyük” – magyarázta a régész.
A nagyváradi várat, 2010-ben, uniós támogatással – két pályázatból összesen mintegy 90 millió lejből – kezdték el felújítani, és azóta már végeztek az első szakasz 84 százalékával, illetve a második szakasz 69 százalékával. A munkálatok jövőre fejeződnek be, egyelőre az ütemtervnek megfelelően haladnak.
„A restaurálás határidőn belül halad, a régészeti feltárások váratlan eredményei viszont plusz munkát hoznak” – magyarázta Mihálka. Elmondása szerint az épületegyüttes romjainak „kiaknázása” miatt tervmódosításra is szükség van, hiszen a fejedelmi palotának erre a részére eredetileg restaurátorközpontot terveztek.
„Módosul a földszinti rész nyugati oldalának kihasználtsága, és tulajdonképpen hozzácsatolják a múzeumhoz, hogy a leletek a város- és a vártörténeti múzeum szerves részét képezzék” – tájékoztatott a régész.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Különböző közösségi eseményeken kínál lehetőséget találkozásra, mélyebb beszélgetésekre, a Szentírás megismerésére és akár otthonos, barátságos étkezésekre is a kolozsvári Kőszikla gyülekezet, amelynek egyik alapítójával, Bálint Dáviddal beszéltünk.
Június 2. és 19. között több vonat menetrendje, illetve pályája módosul a Székelyföldön, valamint a Bánságban és a Partiumban a vasúti infrastruktúrán végzett javítási, felújítási munkálatok miatt.
Az európai útra való szavazásra buzdít a megalapításának 444. évfordulóját ünneplő kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE).
A schengeni övezet tagja lett január 1-jétől Románia, és hétfőtől ez már a vasúti menetrendben is látszik: először a Békéscsaba és Nagyszalonta között járó vonatoknál szűnik meg a határállomási ellenőrzés, így a vonatok menetideje rövidebbé válik.
Ezen a héten a megszokottnál sokkal hidegebb lesz országszerte, jövő héten azonban ismét felmelegedik az idő, a nappali hőmérsékleti csúcsértékek 20–23 Celsius-fokig emelkednek majd – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Mintegy 20 centiméteres hóréteg fedi az éppen a virágzás elején álló nárciszokat a Radnai-havasok 1600 méteres magasságában található nárciszmezőn, miután a hétvégén lehavazott a régióban.
Kolozsváron tilos lesz a dohányzás a parkokban, megállókban és sportlétesítményekben – a helyi tanács megszavazta az új rendeletet.
Aláírták hétfőn Bukarestben a kolozsvári körgyűrű második szakaszának megépítésére vonatkozó szerződést.
Fagyponthoz közelített a hőmérséklet hétfőn hajnalban egész Hargita megyében, három meteorológiai állomáson megdőlt a napi hidegrekord.
Kimenekítették a hegyimentők és a határrendészek a Máramarosi-havasok egyik szakadékában rekedt három ukrán állampolgárt – számolt be vasárnap este a Máramaros megyei Salvamont vezetője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!