Így a már regisztrált 13 000 dosszié a rendszerben marad. A kiszivárgott információk szerint az AFM arra hivatkozva utasította el a kérést, hogy nincs bizonyíték csalásra. A vállalkozók pedig hiába kértek informatikai auditálást, ezt megtagadták, mondván, egy állami intézmény nem avatkozhat be a projekt IT-részébe. De az értesülések szerint azt tanácsolhatták, hogy a cégek vezetői forduljanak más intézményekhez.

korábban írtuk

Napelemek a gyanú árnyékában: lefagyott a Zöld ház program, nem tudni, mikor indul újra a rendszer

Kérdőjeleket vet fel, hogy alig hat és fél órával a napelemprogram elindulását követően le is állt a Környezetvédelmi Alap (AFM) internetes felülete, ahová a finanszírozási pályázatokat tölthették fel a programban részt vevő cégek. Egyelőre nem lehet tudni, mikor indulhat újra az informatikai rendszer.

Szintén a csalás elkerülését célozta meg az a kérés is, hogy egy felhasználóval és jelszóval legtöbb két-három gépen lehessen regisztrálni a dossziékat, végül öt gépre adnak feltöltési jogot. A robotok használata elleni védelmet is megtagadták, és lehetetlen követelésnek nevezték azt is, hogy egy cég legtöbb 50 iratcsomót tölthessen fel egy nap.

Elvben ugyanakkor beleegyeztek a bukaresti illetékesek, hogy ki kell zárni azokat a cégeket, amelyek nem a versenyszabályok betartásával jártak el, de jelezték, előbb le kell zárniuk vizsgálatukat.

Rossz kiírás, nem egyenlő esélyek

„Csorbultak az egyenlő esélyek a napelem­program pályázatainak feltöltése során, hiszen nem minden kivitelezőcég élt a lehetőséggel, hogy robotprogramokat használva gyorsítsa a folyamatot” – szögezte le megkeresésünkre András Lehel, a székelyudvarhelyi székhelyű Melinda Impex Instal Kft. vezérigazgatója, akit a keddi tárgyalások eredménye apropóján faggattunk. Mint részletezte, ő is aláírta az online tiltakozó petíciót, amit az egyik jóváhagyott napelemszerelő cég kezdeményezett, bár pontosan nem is tudták, mit fognak javasolni a Környezetvédelmi Alapnak, de az egyértelmű volt, hogy módosítani kellene, hiszen

András Lehel hangsúlyozta, az lenne korrekt, ha ezeket a vállalkozásokat kizárnák, a pályázataikat semmisnek nyilvánítanák, de valószínű ezt azért nem teszi meg a hatóság, mert nincs rá jogi hivatkozási alapja. „A szerződésben nem találtam ilyen jellegű tiltást, hogy a feltöltés során nem szabad robotprogramot használni. Ha ezt a kitételt belefoglalták volna, most erre hivatkozva meg lehetne ismételni az egész folyamatot, ám ennek hiányában nincs rá jogi lehetőség” – fejtette ki az igazgató. Hozzátette, a romániai hatóságokra vet rossz fényt, hogy ezt a lehetőséget nem látták előre, és nem szabályozták le a programkiírásban.

„Az egész programot nagy figyelemmel kísérik az országban, sőt nemzetközi téren is, hiszen európai uniós alapokat használnak, ezért inkább bürokratikusan járnak el, de nem akarnak hibázni” – fogalmazta meg András Lehel, aki szerint ezzel magyarázható az is, hogy a kiírást „nagy tapogatózás előzte meg”, s bár 12 hónappal ezelőtt bejelentették, mégis csak szeptemberben indították be.

 Az ügyfeleken csattanhat

Meglátása szerint a gyakorlatban derül ki, hogy az egyezségből mit tart be a hatóság, „még az sem biztos, hogy öt nappal előre közlik a következő pályázási ablak megnyitását”. András Lehel ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy minél inkább húzza a Környezetvédelmi Alap az időt az ellenőrzéssel, annál inkább fennáll annak a kockázata, hogy a pályázók dokumentumainak érvényessége közben lejár. A kiírás szerint ugyanis a feltöltés pillanatában a telekkönyv, az adóbizonylatok érvényesek kell hogy legyenek, s ezek közül van amelyiknek 30 napos az érvényessége, így aki időben készült, és már augusztus végén kiváltotta, jövő héten kezdheti újra az ügyintézését. A szakember egyúttal jelezte, azokat nem fenyegeti ez a veszély, akinek a pályázatát az első megnyitáskor sikerült feltölteni.