Fotó: Veres Nándor
Évek óta húzódik Hargita megye címertervének elfogadása. A korábban készített tervezetet hosszas halogatás után utasította el az Országos Heraldikai Bizottság, azóta eltelt újabb négy év, és nem történt előrelépés az ügyben. Az intézmény jelenleg logót használ címer helyett.
2016. január 08., 17:582016. január 08., 17:58
Hivatalosan elfogadott címere ugyan nincs Hargita megyének, de Hargita Megye Tanácsa több éve használja a hivatalos iratok fejlécén, plakátokon, kiadványokban, a honlapon is megjelenő, címernek tűnő rajzot, amely címerelemeket tartalmaz. Ez azonban jogilag nem címer, hanem Hargita Megye Tanácsának logója, amit az Országos Szabadalmi és Védjegyhivatalnál (OSIM) is bejegyeztek.
A hivatalos címer tervezete is ugyanezeket a elemeket tartalmazza, de átrajzolva, szakszerűbben kidolgozva. Ez még 2009-ben történt, és a megyei önkormányzat akkor abban reménykedett, hogy talán már abban az évben kedvező véleményezést kap a tervezet, és azt a kormány elé terjesztik elfogadás céljából. Nem így történt.
Elutasítás négy évvel ezelőtt
„A Román Akadémia heraldikai bizottsága még 2012-ben közölte az elutasítást, és a címertervezet újrakészítését javasolta, amit még akkor megfellebbezett a megyei tanács\" – közölte érdeklődésünkre írásban Hargita Megye Tanácsának sajtószolgálata. Arra a kérdésünkre, hogy mit kifogásolt a bizottság, netán az etnikai jellegű elemeket, azt a választ kaptuk, hogy túldíszítettségre, túlzsúfoltságra hivatkoztak.
Azt is megkérdeztük, hogy mit fog tenni a megyei tanács a címerrel kapcsolatban, mit lehet vagy kell változtatni rajta – erre viszont nem kaptunk választ. Egyed Árpád megyei főjegyző szükségesnek tartotta pontosítani, hogy címertervezetről, és nem címerről van szó, hiszen ameddig kormányhatározattal nincsen jóváhagyva a címer, kizárólag csak egy Hargita Megye Tanácsa határozatával törvényesen jóváhagyásra javasolt címertervezetről lehet beszélni.
„Az említett megyei tanácsi határozat jogi értéke javaslat, amellyel nem kötelezhető sem a szakvéleményező Országos Heraldikai Bizottság, sem a Közigazgatási és Regionális Fejlesztési Minisztérium a címertervezet jóváhagyásához szükséges kormányhatározat-tervezet benyújtására\" – magyarázta a főjegyző.
Szekeres Attila István heraldikus, Hargita megye felterjesztett címertervének készítője kérdésünkre elmondta, a címerterv ugyanazokat az elemeket tartalmazza, mint a logóként használt jelkép. Az iratcsomó a kolozsvári területi bizottság fiókjában lapult hosszú ideig, túlzsúfoltságát aztán Bukarestben kifogásolták – tudtuk meg a szakembertől.
„A címer valóban zsúfolt, ám történelmileg alátámasztott, mivel mind az egykori Csík-, Gyergyó és Kászonszék, valamint Udvarhelyszék, utóbb Csík és Udvarhely vármegye címerének felépítését követi, és azok elemeiből áll\" – fejtette ki. A heraldikus elmondta, a 2012-es elutasítást követően 2013 márciusában a megyei önkormányzat részéről megkereste őt Szabó Barna, hogy közreműködjön a címerterv elfogadtatásában. Szóban meg is egyeztek, de azután nem keresték. Hozzátette, eközben ő Bukarestben szóban egyeztetett a heraldikai bizottsággal, de mivel minden lépéshez hivatalos irat szükséges, ezt is jelezte a megyei tanácsnál, ám azután sem történt semmi.
Vannak már hivatalos címerek
A csíki települések közül Csíkkozmás, Csíkszentgyörgy és Balánbánya is rendelkezik hivatalosan elfogadott címerrel. Az Országos Heraldikai Bizottság elvileg kedvezően véleményezte korábban Csíkszentkirály és Kászonaltíz címertervét, de módosításokat kért. Szekeres Attila István elmondta, személyesen érdeklődött a heraldikai bizottságnál, és Kászonaltíz esetében magyarázata alapján nem kellett változtatni, ám ehhez hivatalos levelet kellett volna írnia a polgármesteri hivatalnak, ami nem történt meg. Csíkszentkirály tervében apró módosítást végzett, amit szóban elfogadtak, de az önkormányzat részéről ez esetben sem küldték fel a hivatalos iratot.
„Ameddig a két község nem mozdul, nem is számíthat címere elfogadására\" – hangsúlyozta a szakember. 2011-ben Csíkszereda, Gyimesközéplok, Csíkszentdomokos, és Csíkszentmárton címertervét is felterjesztették elfogadásra, de azokról nincs hír.
Különböző közösségi eseményeken kínál lehetőséget találkozásra, mélyebb beszélgetésekre, a Szentírás megismerésére és akár otthonos, barátságos étkezésekre is a kolozsvári Kőszikla gyülekezet, amelynek egyik alapítójával, Bálint Dáviddal beszéltünk.
Június 2. és 19. között több vonat menetrendje, illetve pályája módosul a Székelyföldön, valamint a Bánságban és a Partiumban a vasúti infrastruktúrán végzett javítási, felújítási munkálatok miatt.
Az európai útra való szavazásra buzdít a megalapításának 444. évfordulóját ünneplő kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE).
A schengeni övezet tagja lett január 1-jétől Románia, és hétfőtől ez már a vasúti menetrendben is látszik: először a Békéscsaba és Nagyszalonta között járó vonatoknál szűnik meg a határállomási ellenőrzés, így a vonatok menetideje rövidebbé válik.
Ezen a héten a megszokottnál sokkal hidegebb lesz országszerte, jövő héten azonban ismét felmelegedik az idő, a nappali hőmérsékleti csúcsértékek 20–23 Celsius-fokig emelkednek majd – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Mintegy 20 centiméteres hóréteg fedi az éppen a virágzás elején álló nárciszokat a Radnai-havasok 1600 méteres magasságában található nárciszmezőn, miután a hétvégén lehavazott a régióban.
Kolozsváron tilos lesz a dohányzás a parkokban, megállókban és sportlétesítményekben – a helyi tanács megszavazta az új rendeletet.
Aláírták hétfőn Bukarestben a kolozsvári körgyűrű második szakaszának megépítésére vonatkozó szerződést.
Fagyponthoz közelített a hőmérséklet hétfőn hajnalban egész Hargita megyében, három meteorológiai állomáson megdőlt a napi hidegrekord.
Kimenekítették a hegyimentők és a határrendészek a Máramarosi-havasok egyik szakadékában rekedt három ukrán állampolgárt – számolt be vasárnap este a Máramaros megyei Salvamont vezetője.
szóljon hozzá!