Ezeket az eseteket a kórházak külön nyilvántartják; a kezelési költségeket kötelesek behajtani, és az összegeket át kell utalniuk az egészségbiztosítási pénztárnak. Az eljárás szerint első lépésben az ellátottnak küldenek egy felszólítást, hogy a költségeket ki kell fizetni, tisztázza a helyzetet. Ha erre nem kapnak választ, peres útra terelik az ügyet.

Négyezer lejes számla kerékpárbaleset után

Az igazgató rámutatott, sokan felteszik a kérdést, hogyha biztosítottak, és ez alapján jogosultak a sürgősségi ellátásra, miért tesznek velük kivételt, de a kórház nem dönthet másként, hiszen így rendelkezik a törvény. „Megértem a felháborodást, de a kórház vezetőségét kötelezi a törvény, minden esetben lépnünk kell” – mondta András Nagy Róbert. Hozzátette, vannak olyan esetek, amikor valaki önhibáján kívül szenved balesetet, de ilyenkor is a bírósághoz kell fordulni: ott mondják ki, hogy fizetnie kell vagy sem.

A számla értéke az eset súlyosságától, a bennfekvés időtartamától, a szolgáltatásoktól függ – átlagosan háromezer lejes számlákat állítanak ki. „Ha valakinek egy koponyahorzsolása van, és megfigyelésre bent tartjuk egy éjszakára, 300 lejt kell fizetnie, de ha ortopédiai, sebészeti beavatkozásra szorul, a tíz–húszezer lejt is elérhetik a költségek” – mondta az igazgató.
Kifejtette, a bíróságon ellentmondásos döntések születnek: előfordul, hogy a hasonló helyzetekben egyik beteget fizetésre kötelezik, a másikat pedig nem. Szerinte ezt csak úgy lehetne orvosolni, ha pontosítanák a törvényt. András Nagy Róbert elfogadhatónak tartja, hogy fizessen, aki balesetet okoz – például a megengedettnél gyorsabban hajt –, de sok eset tisztázásra szorul, mert nincs pontosan szabályozva. Például az extrém sportok esetében egyértelműen nagyobb a kockázat, de kénytelenek a bíróságra bízni, hogy baleset alkalmával a sportolónak fizetnie kell az ellátásért vagy sem.

Fizetni kell, ha elkerülhető lett volna a baj

A hazai egészségügyi rendszerben minden beteget azonnal ellátnak, ám ha betegség, sérülés elkerülhető lett volna, utólag a költségeket behajtják – erősítette meg lapunk megkeresésére Duda Tihamér. A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár elnök-vezérigazgatója kifejtette,

Hangsúlyozta, első lépésben nem tesznek különbséget: mindenkit azonnal ellátnak, az egészségbiztosító pedig kifizeti a szolgáltatást a kórházaknak, ám azoknak utólag ezt be kell hajtaniuk és vissza kell utalniuk az összeget. „Ha két gépkocsi ütközik, ketten összeverekednek, valaki öngyilkosságot kísérel meg, az elkövető vagy a vétkes állja a költségeket. Ha senki nem vállalja a felelősséget, a bíróság dönt. Ezzel együtt vannak határesetek, például a kerékpáros balesetek” – részletezte Duda Tihamér.

Könnyebb lenne, ha a törvény mellékelt módszertanában szabályoznák, milyen esetekben kell fizetni, de egy ilyen leltárt véleménye szerint nehéz összeállítani. Emlékeztetett, tavaly úgy módosították a kerettörvényt, hogy ha a bíróság kimondja, az ügyben nincs felelősségre vonható vétkes, akkor a kórháznak nem kell behajtania és visszafizetnie a költséget, azt az egészségbiztosítási pénztár állja. Tavaly az év végi adatok szerint Hargita megyében összesen 536 ezer lej értékben nyújtottak ellátást a kórházak olyan esetekben, amelyek után elméletileg valakinek fizetnie kell. „A kórházakra hárul a hálátlan feladat, hogy ezt a pénzt behajtsák. Ha valaki beismeri, hogy hibázott, egyszerűbb a folyamat. Ha viszont ez nem történik meg, bíróságra kerül az ügy, ott pedig szakvéleményezéseket kérnek, és két–három év után megszületik a döntés” – részletezte az igazgató. Hozzátette, fontos, hogy mindenki tartsa be a szabályokat, vigyázzon magára, és akkor nem kerül ilyen helyzetbe.