A fórum szerint a történet háttere, hogy 1994-ben elkezdődött a katonai temető „elmagyarosítása”, majd a magyarok törvénytelenül lelakatolták és élőlánccal próbálták megakadályozni, hogy a románok a hősök napján a temetőben emlékezzenek. Szándékos provokáció és pontos időzítés jellemzi az akciót, de nem a román hatóságok és intézmények részéről, hanem a magyarok részéről, akik épp akkor kezdtek imádkozni, amikor a románok érkeztek a temetőhöz – fogalmaznak a közleményben. A nyilatkozat ezután személyeskedésbe megy át, azt írják, hogy az RMDSZ a kommunista Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa utódja és Kelemen Hunort egy karcfalvi névtelennek nevezik, aki csak azért lett kétszer Románia minisztere és egyszer miniszterelnök-helyettese, mert „magyarnak született”.

– olvasható a közleményben.

Az RMDSZ-t a Fidesz függelékévé és a magyarországi „elmaradott erők” érdekeinek kiszolgálójává tette – írják a fórum vezetői. Szerintük az RMDSZ folyamatosan a román többséget hibáztatja, ha belépnek a románok egy nemzetközi temetőbe, a magyarok „Pearl Harbour, Hiroshima, Guernica méretű szörnyűségekről” nyilatkoznak.

Chelaru, aki 2000-ben néhány hónapig a román hadsereg vezérkari főnöke volt, jelenleg a Román Nemzet Pártja nevű nacionalista politikai szervezet alelnöke. A nyugalmazott tábornok felháborodását Kelemen Hunornak az úzvölgyi incidenst követő napon az RFI (a francia közszolgálati rádió) román adásának adott interjúja váltotta ki. Feljelentésében fenyegetéssel, félretájékoztatással és háborús propaganda terjesztésével vádolja az RMDSZ elnökét. Szerinte Kelemen Hunor kijelentései azért minősülnek háborús propagandának, mert fegyveres összetűzéssel végződhető erőszakos konfliktus kiprovokálása volt a célja. Szerinte a nyilatkozattal Kelemen Hunor az állam biztonságát veszélyeztette, mert aláásta az állampolgárok katonaságba vetett bizalmát.

„Civil szervezetek, pópák, tartalékos katonák szervezték meg, köztük Chelaru tábornok, plusz néhány volt európai parlamenti képviselő, akik a helyszínen tartózkodtak. Nyilvánvaló, hogy megszervezett támadás volt az élőláncot alkotó emberek ellen. Elfogadhatatlan, ami történt! Románia tegnap megmutatta az igazi arcát, a »modellértékű kisebbségvédelmet«, ez 2019 valódi Romániája” – mondta Kelemen Hunor az úzvölgyi történések után egy nappal a RFI műsorában.

A székelyföldiek áprilisban szembesültek azzal, hogy a moldvai, Bákó megyei Dărmănești (Dormánfalva) önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki a székelyföldi Csíkszentmártonhoz tartozó, mára már elnéptelenedett hegyvidéki Úzvölgye első világháborús magyar katonai temetőjében. Június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal benyomult a temetőbe, hogy részt vegyen a román emlékmű ortodox szertartással végzett felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni a temetőfoglalást. Az erdélyi magyar sajtó múlt pénteki beszámolója szerint a román hatóságok három hét elteltével sem vonták felelősségre az úzvölgyi katonatemetőben történt erőszakos behatolás elkövetőit, míg a békés imalánc magyar szervezői közül kettőt is tetemes pénzbírsággal sújtottak.