Fotó: A szerző felvétele
2009. szeptember 29., 08:422009. szeptember 29., 08:42
A 19. század első felében épült, Aranyszarvas fogadóként ismert ingatlanba költözne a nagykárolyi önkormányzat, mivel az intézmény által jelenleg használt ingatlant tulajdonosai visszaigényelték az államtól. Az 1990-es évek elején a román katonaság által birtokolt, több mint kétszáz éves fogadó azonban nagyon rossz állapotban van, tatarozása pedig rendkívül sok pénzbe kerül. Kovács Jenő polgármester elmondta: korábban pályázni akartak az ingatlan felújítására, később azonban elvetették a tervet.
„Ennek ellenére még az idei év végéig versenytárgyalást szeretnénk kiírni az épület rehabilitációjára. Még nem tudjuk pontosan, hogyan oldjuk meg, de semmi esetre nem hagyjuk veszni ezt az impozáns épületet” – közölte lapunkkal a városvezető. Az önkormányzat jelenleg még nem tudja, miből fogja a szálló felújítását finanszírozni. Az is felmerült lehetséges alternatívaként, hogy a városkasszából különítenek majd el pénzt erre a célra. „Ha lehetne, annak a cégnek adnánk oda a munkát, amelyik a leghamarabb és a legolcsóbban végzi el, és a hivatal addig halaszthatja a kifizetést, míg megtalálja a legmegfelelőbb finanszírozási metódust” – részletezte Kovács Jenő.
A nagykárolyi Aranyszarvas fogadó gróf Károlyi György megbízásából, Ybl Miklós, a grófi család építészének tervei alapján épült 1838-ban. „A helyi mágnás az épülettel feleségének, Zichy Karolinának, a kor ünnepelt szépségének szeretett volna kedveskedni, akit éppen akkor hozott haza Pestről. A nagyvilági élethez szokott dámának a vidéki kisvárosban is meg szerette volna teremteni a nagyvárosi élet feltételeit” – mesélte lapunknak Hágó Attila Nándor régész, a nagykárolyi városi múzeum részlegvezetője, aki szerint ez volt akkoriban a régió legelőkelőbb szállodája.
A patinás épület hatalmas bálterme éveken át mulatságok, fogadások, kulturális események, színpadi előadások helyszínéül szolgált. Több vándorszínészi társulat adott elő benne nívós darabokat és igényes zenei koncertek helyszíne is volt. A fogadónak több funkciót kellett betöltenie, így nemcsak a nemesi összejövetelek fórumaként, hanem magas rangú főurak igényeit is kielégítő vidéki szállodaként is működött.
Ideális helyszínnek bizonyult a megyebálok megszervezésére, ugyanis abban az időben Nagykároly volt Szatmár vármegye központja. Az egyik ilyen megyebálon, 1846. szeptember 8-án ismerkedett meg és táncolt együtt először Petőfi Sándor és Szendrey Júlia. Emellett a költő itt találkozott először későbbi barátjával, a világutazó Teleki Sándor gróffal, akinek koltói kastélyában töltötték később mézesheteiket Petőfiék.
Az ingatlan a 19. század utolsó negyedéig működött szállodaként, majd száz évig, az 1970-es évek közepéig városházaként használták. A 20. század végén különböző intézmények működtek az Aranyszarvasban. Többek között autósklub, ifjúsági politikai szervezetek és irodák működtek benne. Az 1989-es rendszerváltás után a román hadsereg birtokába került, és Románia NATO-s csatlakozásáig katonák laktak benne. Öt éve újra visszakerült a helyi önkormányzat tulajdonába. A városatyák szerint az impozáns épületben méltó helye lenne a tanácsnak, és mivel belső udvarát számtalan szoba veszi körül, elférne benne a hivatal valamennyi részlege.
A kapu melletti szobában található a városi önkéntes sürgősségi alakulat székhelye. Korábban arra is gondolt a városvezetés, hogy hitelt venne fel, és abból finanszírozná a felújítást, ám ez az ötlet nem valósult meg, mert a tanács korábban már igényelt egy 3 milliós hitelkeretet. A felújítás eredetileg a nagykárolyi önkormányzat integrációs városfejlesztési tervének volt a része, amely többek között a városi színház korszerűsítését és egy történelmi sétálóutca kialakítását is tartalmazta, ám ebből a projektből végül kimaradt.
A már elkészült műszaki és megvalósíthatósági tanulmányok alapján a határ menti város vezetősége évi 200 ezer euró ráfordítással, körülbelül 5 év alatt tudná teljesen rendbe hozni az épületet. Jelenleg az ingatlan csaknem 100 helyiségéből alig néhány használható. Sok helyütt beázott a tető és omladoznak a falak. A felújításhoz több mint 1,5 millió euróra lenne szükség. Egyébként a hivatal jelenlegi székhelyéért az eredeti tulajdonosnak havi 12 ezer lej bérleti díjat fizet, amelyhez még pluszköltségként járul az áfa is. Ha minden a terv szerint halad, előfordulhat, hogy a nagykárolyi lakosok már a jövő év végén az Aranyszarvasban intézhetik hivatalos ügyeiket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balesetben életét vesztette vasárnap a Transzalpina magashegyi úton egy argentin és egy magyar motoros. Egyikük utasa többszörös sérüléseket szenvedett, a nőt mentőhelikopterrel szállították a nagyszebeni sürgősségre.
Biztonságba került három ukrán állampolgár, akik a Máramarosi-havasokon keresztül jutottak be Romániába, és segítséget kértek a román hatóságoktól, miután eltévedtek a hegyekben; egyikük állapota kritikus.
Elkezdődött egy újabb erdélyi autópálya-szakasz megépítése a Brassó megyei Felsőszombatfalva és Fogaras között.
A Tárnica-tóba fulladt vasárnap egy 20 éves fiatalember – közölte a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Segítséget kért a román hatóságoktól két ukrán állampolgár, akik a Máramarosi-havasokon keresztül jutottak be Romániába – számolt be vasárnap a Máramaros megyei hegyimentő szolgálat (Salvamont) igazgatója.
A parajdi sóbányát nem lehet megmenteni, a kérdés az, hogy mikor omlik be – jelentette ki szombaton Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Európai parlamenti képviselőknek címzett nyíltlevél-sorozatot indított a SZNT a nemzeti régiók ügyében – írta közösségi oldalán az Izsák Balázs által vezetett szervezet.
Egy az úttestről lesodródott és felborult személygépkocsihoz riasztották péntek este az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőséget (ISU). Mire a kisjenői osztag a helyszínre ért, egy máramarosi hivatásos tűzoltócsapat megkezdte az áldozat mentését.
Nagy hírverés nélkül hirdette meg partiumi és Kolozs megyei gazdapályázatait a magyar állami pénzekből finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési program lebonyolítására szolgáló Pro Economica Alapítvány. A részletekről Kozma Mónika ügyintézőt kérdeztük.
Sakálok jelentek meg Brassó megyében is, miután az elmúlt időszakban a Székelyföldön több ízben jelezték felbukkanásukat.
Látogatottsági adatok