– fogalmazott a Krónikának Guttmann Szabolcs műépítész, műemlékvédelmi szakember, aki Nagyszeben volt főépítészeként részt vett hasonló munkában.

Több a büszkeség, mint a valós tudás

Csakhogy amit lehetett Szebenben, nem lehet Kolozsváron. „Városfüggő, hogy mennyi figyelmet szentelnek erre. Szebenben eleve úgy indultak a tervek, hogy a teljes belvárosban csillapítjuk a gépkocsiforgalmat, és megjelöljük a volt várfalakat, vártornyokat. Kolozsváron ez nem történt meg” – jelentette ki a szakember, aki korábban a Román Építészkamara erdélyi fiókját is vezette.

Mert a régészek nem tehetik azt, amit kellene, nem kapják meg az ehhez szükséges megrendelést a városvezetéstől” – tette hozzá.

Úgy illik, hogy be is jelöljék

A Híd utcai középkori kaputorony alapjairól csütörtökön 3 dimenziós felvételeket készítettek a szakemberek, de időhiány miatt hamarosan be kell temetniük az árkokat. A felfedezés várható volt: a legtöbb városban a 20. század elején lebontották a középkori kaputornyokat, hogy megoldják a közlekedést és összekössék az erődített várost az utólag fejlesztett új várossal.

„Ezeket ledöntötték, de a járószint alatt megvannak az alapok. Mivel nem voltak részletes felmérések, a szakemberek számára inkább az okozhat meglepetést, hogy mekkora volt az egykori kaputorony.

Rámutatott, az egykori városkaput akár a Híd utcai forgalmas útszakaszon is meg lehet jelölni más színezetű kővel, téglával. Ezzel is tudatosítani lehet a város különböző fejlődési korszakait, főként olyan helyeken, ahol sétálóövezeteket is kialakítanak. A nyugati trend is ez,

És engedjük meg a régészeknek, hogy tárják fel, miként tevődik egymásra egy római kori város egy rendhagyó koraközépkori várossal” – magyarázta a műépítész. Emlékeztetett, eddig csak „a Funar-gödrökben” van bemutatva a múlt, de ezek épphogy nem támasztják alá a szakma azon feltevését, miszerint a különböző korokban az utcák és a közterek egymásra tevődnek.

Egyértelmű, hogy a műemléki jóváhagyáshoz ezek a beruházások föltételezik a régészeti kutatást. De a kutatás helyett általában egy régészeti felügyelettel kipipálják a problémát. A felügyelet annyi, amennyit a Híd utcában látunk. A kutatás az lenne, hogy megismerjük, mi van 2 méter mélyen, a mostani burkolat alatt” – fogalmazott Guttmann.

Elmondta, Nagyszebenben turisztikai szempontból hatalmas hozadéka lett a szakszerűen helyreállított városképnek.

– osztotta meg kételyeit a műemlékvédő. Rámutatott, az állandó sürgős munkák miatt a szakmai szempontok egyre inkább háttérbe szorulnak, a főtéri, belvárosi járdaszélesítéseknek a meglévő infrastruktúrákat sem javították fel. „Azért, hogy ne legyen régészeti probléma, nem ássunk le.”

Guttmann Szabolcs ezzel magyarázza, hogy a kövezés előtt nem cserélték ki a régi csapadékvíz- és szennyvízcsatornákat, és bár közterület, a lakókra bízták a munkát. „Isten ments, hogy egy lekövezett járdát mindenki felásson, hogy levezesse a szennyvízvízcsatornáját” – jelentette ki.

A szakma ezt mindig elmondja, de ahhoz, hogy a hozzáállás radikálisan megváltozzon, sok bajnak, búnak kell történnie” – vélte a szakember. Sikerként értékelve, hogy unszolásukra a Főtér nyugati oldalán utólag sikerült orvosolni a bajt, máshol azonban továbbra is a szőnyeg alá van seperve.

korábban írtuk

FRISSÍTVE – Megtalálták Kolozsvár középkori városkapuját

Értékes leletre bukkantak a régészek a kolozsvári Híd (utóbb Wesselényi, románul Regele Ferdinand) utca felújítását megelőző feltárások során: megtalálták a középkori város északi kaputornyát.