Fotó: A szerző felvétele
2009. szeptember 28., 09:342009. szeptember 28., 09:34
„Tudja meg a világ, hogy a mi szívünk tele van fehér szalagokkal, de azt is tudja meg, hogy soha többé ilyen napot nem akarunk” – így szólt az emlékezőkhöz Bartalis Szélyes Pál református lelkész az 1944. szeptember 26-i szárazajtai mészárlás 65. évfordulóján tartott istentiszteleten.
Az erdővidéki hatszáz lelkes faluban szombaton emlékeztek arra a vérengzésre, amelynek során a hírhedt Maniu-gárda tizenhárom helybéli magyart állított kivégzőosztag elé azzal a mondvacsinált váddal, hogy az 1944. szeptember 4-én a falu határában lezajlott román–német fegyveres összecsapásban elesett román katonák életéért felelősek.
A vérengzés során az erőszakkal összeterelt falunépe szeme láttára a Nagy fivéreket, Sándort és Andrást fejszével lefejezték, Elekes Lajost, Gecse Bélát, Málnási Józsefet, Németh Gyulát, Németh Izsákot, Szép Béniámot, Szép Albertet és feleségét, Málnási Reginát, Szép Bélát és Tamás Lászlót pedig agyonlőtték. Nagy D. József súlyosan megsebesülve túlélte a sortüzet. Ez volt a Maniu-gárda 1944 őszi, több áldozatot követelő észak-erdélyi magyarellenes menetelésének első állomása.
Kopjafát állítottak a hétvégén Szovátán annak a tíz ismeretlen magyar katona emlékére, akiket a bevonuló orosz sereg végzett ki. Az alakulatuktól elszakadt, visszavonuló honvédokra 1944 őszén a Szováta-patak mentén, egy domboldalban találtak rá a szovjetek. A szemtanúk szerint sortűzzel végezték ki őket, majd eltemették arra a helyre, amelyet a helybéliek később róluk neveztek el. Az önkormányzat, az RMDSZ és a vitézi rend kezdeményezésére a közös sírhelyet a szovátai Vass Sándor által faragott kopjafával jelölték meg. „A honvédok kiléte a mai napig ismeretlen, noha már jó tíz évvel ezelőtt elkezdtünk kutakodni, sőt a bukaresti magyar nagykövetség katonai attaséjának a segítségét is kértük. Sajnos semmiféle eredményre nem jutottunk, még azt sem tudjuk, melyik alakulattól szakadtak el. Az öregek is csak annyit meséltek, hogy a honvédok kivégzésén négy orosz katona és egy román rendőr vett részt, majd a Maniu-gárda törvénybírója elégettette a holtak összes azonosító okiratát” – mondta el lapunknak az emlékműállítás egyik kezdeményezője, Molnos Ferenc. Annak ellenére, hogy nem derült fény az elesettek kilétére, a szovátai lakosság titokban megjelölte az áldozatok közös sírját, és ’44-től errefelé minden ősszel gyertyát gyújtott a tíz honvéd emlékére. Az 1931-ben született Lázár József ugyan nem látta a kivégzést, de mai napig is jól emlékszik a történtekre. Amint lapunknak mesélte, a szomszédjában lakott egy férfi, aki az első világháború után orosz fogságba került, majd szabadulását követően onnan hozott magának feleséget. A magyar katonák elfogása után ezt a nőt hívták tolmácsolni, de mire átkelt volna a patakon, eldördültek a fegyverek. Szucher Ervin |
Bartalis Szélyes Pál a megbocsátás jelképének nevezte a szívekben hordozott fehér szalagokat. Példaként azt a történetet elevenítette fel, amikor egy rab, nem sokkal szabadulása előtt azt írja levelében a szüleinek: ha megbocsátottak neki, kössenek egy fehér szalagot a ház előtti almafára, e jelből fogja tudni, hogy bekopoghat-e az ajtón; amikor pedig a szülői házhoz közeledett, az almafa telis-tele volt a megbocsátást jelképező fehér szalagokkal.
„Mi is így jelezzük a megbocsátást. És nem ítélkezünk, hiszen az emberi ítéletek csak fájdalmat okoznak. Hanem az ítéletet rábízzuk Istenre, mert egyedül ő az igazságos” – fogalmazott a lelkész. Hozzátette: egy hete Szárazajtán rend- és csendőrség, katonaság vonult fel erőt fitogtatva, és emlékezett a falu határában 1944. szeptember 4-én elesett – egyes források szerint – tizenhárom román és egy német harcosra. „Mi nem így, hanem csendben emlékezünk. De hirdetjük, hogy az ember feladata feledtetni azt a szót: jaj, amely 65 évvel ezelőtt annyiszor elhangzott” – mondta.
„Nincs kollektív bűn. Szárazajtáért, Csíkszentdomokosért néhány ember a felelős, nem a román nép. Mint ahogyan Ippért és Ördögkútért sem a magyar nép a vétkes, hanem pár elvakult soviniszta tiszt” – hangoztatta a szárazajtai áldozatok emlékművénél mondott beszédében Bardocz Csaba, Nagybacon község polgármestere.
Hozzátette: szép volna azt mondani, hogy a szárazajtai áldozatok egy szent ügyért haltak meg, de ez nem mondható, hiszen „ők csupán bűnbakok voltak egy felfordult világban, amelyben nem volt szokatlan, hogy a gyermekek töltényhüvelyekkel játszanak”. A megemlékezés keretében koszorúkat helyeztek el az emlékműnél az áldozatok hozzátartozói, egyházi, civil és politikai alakulatok, köztük első ízben a nagybaconi rendőrőrs is.
Szintén első ízben helyezett el koszorút a magyar áldozatok emlékhelyén egy héttel korábban az ortodox egyház. „Minden kétséget kizáróan pozitívum, hogy a szárazajtai megemlékezések történetében első ízben helyez el koszorút és hajt fejet a magyar áldozatok emléke előtt román intézmény” – mondta a Krónikának ennek kapcsán Bartalis Szélyes Pál. „De hol voltak eddig?” – tette fel a kérdést a lelkész, aki elképzelhetőnek tartja, hogy jövőre a magyarok is virágot visznek a román katonák porait őrző sírra.
Balesetben életét vesztette vasárnap a Transzalpina magashegyi úton egy argentin és egy magyar motoros. Egyikük utasa többszörös sérüléseket szenvedett, a nőt mentőhelikopterrel szállították a nagyszebeni sürgősségre.
Biztonságba került három ukrán állampolgár, akik a Máramarosi-havasokon keresztül jutottak be Romániába, és segítséget kértek a román hatóságoktól, miután eltévedtek a hegyekben; egyikük állapota kritikus.
Elkezdődött egy újabb erdélyi autópálya-szakasz megépítése a Brassó megyei Felsőszombatfalva és Fogaras között.
A Tárnica-tóba fulladt vasárnap egy 20 éves fiatalember – közölte a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Segítséget kért a román hatóságoktól két ukrán állampolgár, akik a Máramarosi-havasokon keresztül jutottak be Romániába – számolt be vasárnap a Máramaros megyei hegyimentő szolgálat (Salvamont) igazgatója.
A parajdi sóbányát nem lehet megmenteni, a kérdés az, hogy mikor omlik be – jelentette ki szombaton Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Európai parlamenti képviselőknek címzett nyíltlevél-sorozatot indított a SZNT a nemzeti régiók ügyében – írta közösségi oldalán az Izsák Balázs által vezetett szervezet.
Egy az úttestről lesodródott és felborult személygépkocsihoz riasztották péntek este az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőséget (ISU). Mire a kisjenői osztag a helyszínre ért, egy máramarosi hivatásos tűzoltócsapat megkezdte az áldozat mentését.
Nagy hírverés nélkül hirdette meg partiumi és Kolozs megyei gazdapályázatait a magyar állami pénzekből finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési program lebonyolítására szolgáló Pro Economica Alapítvány. A részletekről Kozma Mónika ügyintézőt kérdeztük.
Sakálok jelentek meg Brassó megyében is, miután az elmúlt időszakban a Székelyföldön több ízben jelezték felbukkanásukat.