A nagyváradi várat 1660-ben Ali pasa vezetésével foglalták el a törökök, a Váradi Bibliát és Szenczi Kertész Ábrahám nyomdagépeit azonban a hódítókkal kötött alku értelmében sikerült kimenekíteni az erődítményből. „A Váradi Biblia azért olyan érdekes, mert Erdélyben ez volt az első teljes kiadású bibliafordítás. Várad pozíciója, gazdasági élete, Szenczi Kertész Ábrahámnak a Váradra való jövetele mind azt sugallta, hogy Várad legyen a biblianyomtatás helyszíne, ahol ezt a nagy művet megalkotják” – mesélte lapunknak Hermán M. János, aki még teológusként „jegyezte el magát” az egyháztörténettel és a bibliakutatással, és munkásságának egy részét a Váradi Biblia kutatása jelenti. A lelkipásztor elmondta, „a jakabi feltétel alatt (ha Isten is úgy akarja, és élünk)” két év múlva, a szentírás kimenekítésének 350. évfordulóján könyvben is megjelentetné kutatási eredményeit.

Hollandiai előzmények

Az egyháztörténész szerint a Váradi Biblia kinyomtatásának előzményét Hollandiában kereshetjük, ahol az 1619-es dordrechti zsinaton elhatározták a holland bibliafordítás kinyomtatását. A Staten Bijbel 1637-ben készült el, és a Hollandiában tanuló peregrinus diákok révén hamar eljutott Erdélybe is. Ennek egyik legnagyobb érdekessége, hogy magyarázatos széljegyzetekkel ellátott szentírás. Ez akkoriban komoly segítségnek számított a Váradi Biblia készítői számára, a széljegyzeteket sokszor szó szerint átvették vagy kiegészítették a magyar hittudósok. A Váradi Biblia nyomtatásának előkészítését id. Köleséri Sámuel héber és a görög nyelvprofesszor vezette. A nyomtatást Szenczi Kertész Ábrahám vezetése alatt 1660-ban kezdték el, ám a törökök ostroma és győzelme miatt Kolozsvárott fejezték be a munkát.

Szenczi Kertész Ábrahám testamentumából – melyet öt évvel ezelőtt találtak meg Nagyszebenben – kiderül, hogy Ali pasa nem jószívűségből engedte meg a legyőzötteknek a Váradi Biblia elvitelét: ezer aranyat kapott érte. Érdekes módon a legyőzöttek kincseiket hátrahagyták, de a szentírást nem. Szalárdi Jánosnak, I. Rákóczi György udvari titkárának Siralmas Krónikájából az is kiderült, hogy a legyőzöttek a Váradi Biblia mellett a levéltárat és a harangokat is kérték, ám azokat már nem vihették el a várból, mesélte a lelkipásztor.

Vita a példányszámról

Szenczi Kertész Ábrahám végrendelete azt a vitát is eldöntötte, hogy hány példányban nyomtatták ki a Váradi Bibliát. Bár hét-, nyolc- vagy éppen tízezer példányról is szó esett, valójában 1500 példány nyomtatását fejezték be 1661-ben Kolozsváron, tájékoztatott Hermán M. János. Tudomása szerint 42 könyvtárban több mint 70 példány maradt fenn, ám parókiákon és magánszemélyeknél is lehetnek további példányok. Szerinte megközelítőleg 200 eredeti Váradi Biblia létezik ma is. Ő maga legutóbb a Szatmár megyei Gencsen talált egy barna csomagolópapírba csavart, eredeti Váradi Bibliát.

A Váradi Biblia kötése egyébként különböző. Sokan nyers kötésben vásárolhatták meg annak idején, és utólag köttették be. A legszebb kötésű példányt egy hónapja, Pusztakamaráson találta meg Hermán M. János.

Nagyváradon három példányát őrzik, a várad-réti, a várad-újvárosi és a várad-olaszi református gyülekezetben. Utóbbi érdekessége, hogy a hiányzó előszót valaki csodaszép kézírással másolta be.

A Váradi Biblia második kiadása 1805-ben, Magyarországon jelent meg, 2002-ben pedig a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) jelentetett meg hasonmás kiadást, amely a réti és az újvárosi bibliák alapján készült.

A Váradi Biblia mellett Szenczi Kertész Ábrahámnak is élő kultusza van Nagyváradon, ahol száznál több könyvet jelentetett meg, a KREK nyomdája is az ő nevét viseli, magyarázta az egyháztörténész. Mint mondta, azt feltételezik, hogy a nyomdaműhely a vár két, már felújított termében működött. Hermán szerint a város régi tartozása, hogy helyet biztosítson egy emlékhely számára.