Ha annyi százeurósunk lenne, ahányszor leírtuk a szociálliberális kormány pénzügyi és gazdaságpolitikája kapcsán a kapkodás szót, akár meg is finanszírozhatnánk az államkasszát, hogy egy ideig ne kelljen kapkodniuk.
Szokták mondani: a focihoz mindenki ért. Majdnem két héttel a caracali gyilkosságok ügyének kirobbanása után megállapíthatjuk, bűnügyi nyomozásban is jártas a fél ország.
Nem véletlenül kölcsönöztem a hatvanas évek híres szovjet filmszatírájának címét a román kormány által bevezetett üdülési csekkekkel történő nyaralás felvezetőjének. Mindkettő alapból szatíra abban a formájában, ahogyan megszületett.
Ha valaki konzervatív, akkor nem hallgathat liberális – vagy annak mondott – előadókat, illetve ha valaki liberális, akkor nem zenélhet konzervatív – vagy annak mondott – közönség előtt.
Nem tudom, jó-e, vagy sem, hogy a román sajtó nem kapta fel a fejét a tusnádfürdői szabadegyetem idei történéseire.
A 30. jubileumi Tusványos egyik legfontosabb hozadéka a magyar pártok és szervezetek közötti megállapodás, amelynek értelmében tervet dolgoznak ki az operatív együttműködésről a következő két évben.
A közelmúltban úgy adódott, hogy egy banális, de kellemetlen ügyben rendőrséghez kellett fordulnunk. A hatóság munkatársainak hozzáállása kapcsán tulajdonképpen nem is érheti szó a ház elejét, jó szándékkal, megfelelő gyorsasággal viszonyultak a problémához.
Ez egy szép ellenséges viszony kezdete – fordíthatnánk visszájára Kertész Mihály híres filmje, a Casablanca szállóigévé vált záró mondatát annak nyomán, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) úgy döntött: saját jelöltet indít az államfőválasztáson.
Többféle kerek évforduló kapcsolódik az idei esztendőhöz. Harminc évvel ezelőtt fogalmazódott meg egy kézdivásárhelyi éjszakai buliban a mai tusványosi tábor ötlete magyarországi és erdélyi fiatalok között, akik később a két ország magyar politikai elitjének tagjaivá váltak.
Ha nem lennénk tisztában vele, hogy a barátságos rágcsálóféle úgymond öngyilkos hajlamáról szóló vélekedés minden alapot nélkülöző humbug csupán, azt mondhatnánk, a kormányzó román szociáldemokraták ugyanúgy a vesztükbe rohannak, mint a norvégiai lemmingek.
Miközben a hazai fiatalok tekintélyes hányada fogja a vándorbotot, és külföldön próbál szerencsét, történt, hogy tizenkét évnyi olaszországi, franciaországi munka után hazatért szülővárosába egy, a nyugat-európai országokban sofőrként dolgozó férfi.
Vállalom a műanyagmentes július kihívást, vagy csak egyszerűen #plasticfreejuly #műanyagmentesjúlius – láthattuk számos ismerősünk Facebook- vagy Instagram-bejegyzéseiben az elmúlt bő három héten.
Nem hagyja el a járt utat a járatlanért az ukrán kormány, amely a hétvégi választások előtt a soviniszta indulatok felkorbácsolásával és uszítással próbálja maga felé terelni az eddigi tevékenységéből kiábrándult polgárok voksait.
Hogy miként lehetne bár részben megszabadítani a romániai egészségügyet a rendszert sűrűn behálózó korrupciótól, nevezetesen a csúszópénzek gyakorlatától, annak csak a Jóisten a megmondhatója.
Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag megfertőzte az országot, hirtelen eltűnt.
Románia példaértékű lehet más országok számára, hiszen itt nincsenek a parlamentben szélsőséges pártok – hangzik el gyakran az öntömjénező kijelentés bukaresti illetékesek részéről.
Egy kisvendéglőben a „pincér” nemrég nyakamba öntötte a levest. Annyira ügyetlenül mozgott, hogy messziről láttam, nincs sok köze a szakmához. Miután az első döbbenetből felocsúdtam, az éppen benn tartózkodó étteremtulajdonossal sikerült tisztáznunk a helyzetet.
Úgy tűnik, a legendás román diplomácia új eszközzel kísérletezik a Magyarországgal fennálló évszázados nemzetközi konfliktusok „rendezésére”: a folyamatos és arcátlan provokációval.
Látogatottsági adatok