A bizakodás nem kerül semmibe. Ha már új kormánya van Romániának, kapjuk elő tarsolyunk legmélyéről megkopott optimizmusunkat a magyar–román kapcsolatokat illetően.
Jól tudjuk, kampány idején semmi sem szent, ilyenkor az átlagosnál magasabbra csap a politikusi gátlástalanság mértéke, így értelemszerűen alacsonyabb lángon pislákol a konvencionális látszatudvariasság- és őszinteség.
A tegnapi, tragikomikus – árulások és műszaki probléma színesítette – parlamenti bizalmi szavazás kapcsán egyetlen pozitívum emelhető ki: hogy az ország végre rendelkezik teljes jogú és teljes létszámú kormánnyal.
A slágerlistákon 1999-ben többek között a Mambo No. 5 tarolt, a mozikban akkor jött ki a Star Wars-saga első új darabja, a Baljós árnyak, na meg a Mátrix.
Romániában korántsem kelendő a kultúra, és ez nem meglepő abban az országban, ahol olyan megye is létezik, ahol egyetlenegy könyvesbolt sem működik, és az ország könyvpiac tekintetében is sereghajtónak számít Európában.
Kereken négy évvel ezelőtt történt a bukaresti Colectiv klub tragédiája, amikor a teremben pusztító tűzvész 64 fiatal halálát okozta, többtucatnyian pedig súlyos égési sérüléseket szenvedtek.
Igencsak sikerült meglepniük a közvéleményt a botrányok és belviszályok tépázta Magyar Polgári Párt (MPP) vezetőinek, amikor két tagkizárás között arról is döntöttek, hogy egyesülési javaslattal keresik meg az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP).
Dzsihádot indítottak Dan Barna ellen. Ezt a frappáns megállapítást tette a Mentsétek meg Románia (USR) egyik ifjú titánja. A remek színész, Ion Caramitru fia azután szakértett egyet Facebook-oldalán, hogy a DNA hivatalból indított vizsgálatot az USR államfőjelöltje ellen.
Senki sem gondolja, hogy nem ró többletterhet a romániai magyar diákokra, hogy a fontos megmérettetéseken, az érettségin és kisérettségin, valamint nem mellékesen a 12 évnyi iskolai időszak alatt is többet kell tanulniuk többségi társaiknál.
Több mint egy hét eltelt már a magyarországi önkormányzati választások óta, amely után mind a kormányoldal, mind az ellenzék győztesnek tartja magát, de a kedélyek még mindig nehezen csillapodnak.
Nem kell környezetvédelmi szakembernek lenni ahhoz, hogy érezzük a gyors éghajlatváltozás következményeit. Amiről nem csak tévéhíradókból értesülhet az ember, hanem közvetlen környezetéből is.
Szinte már szórakoztató azt látni, ahogy a szociáldemokrata párti (PSD) kormányt megbuktató ellenzéki pártok a sikeres akció utáni örömmámorból felocsúdva hirtelen rádöbbentek: tulajdonképpen semmi, vagy legalábbis nagyon kevés közös van bennük azon kívül, hogy egyetlen céljuk volt: a Viorica Dăncilă vezette kormány &a
Ma még nem tudjuk, hogy bizalmat kap-e a parlamenttől Ludovic Orban csapata. Abban viszont már most egészen biztosak lehetünk, hogy szinte lényegtelen a miniszterelnök személye egy olyan kormány élén, amelynek vázát a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képezi.
Szerencsére elmúltak azok az idők, amikor nádpálcával, körmössel, sarokba térdeltetéssel büntették a gyerekeket az iskolában, vagy amikor az óvodásoknak hátratett kézzel, csendben kellett üldögélniük a teremben, hogy ne csináljanak rosszat.
Isteni szerencse, hogy felívelő pályán a román gazdaság, amelynek rövid és középtávú kilátásait nem lengik körül semmiféle baljós árnyak.
Nincs könnyű helyzetben a kormánybuktató román ellenzék. És nem csupán amiatt mondjuk ezt, hogy eltérő politikai nézeteik, illetve a kormányzást illető elképzeléseik miatt nem lesz olyan egyszerű kormányt alakítani, és azt a parlamenttel elfogadtatni, mint amilyen egyszerűen sikerült eltávolítani a hatalomról a Dăncilă-kabinetet.
Az utóbbi harminc év szomorú tapasztalatai alapján kijelenthető: addig jó, amíg a román közbeszédben, sajtóban nincs szó magyarokról.
Okostelefonnal a kezében kel és fekszik a gyerek, képernyőn keresztül barátkozik, kommunikál, tanul (ha tanul), játszik, szórakozik. Ha szólnak hozzá, oda sem figyel, teljes mértékben leköti a pillanatonként sok-sok villódzó képet kínáló virtuális világ.