A korábbi alkalmaknál kevésbé feszült légkörben, de továbbra is konkrét eredmények nélkül egyeztetett a magyar orvosképzés jövőjéről a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem (MOGYTTE) és a magyar tagozat vezetősége.
Szombaton tartották a nagyváradi székhelyű Partiumi Keresztény Egyetem 2018–2019-es tanévének ünnepélyes zárását.
Az alapképzésen ősszel második évüket kezdő kincses városi diákok jelentkezését várja a budapesti Mathias Corvinus Collegium (MCC) kolozsvári egyetemi programja, amelyre június 20-áig lehet jelentkezni.
Újratanulják anyanyelvüket a galaci és brăilai magyar gyerekek, felnőttek a Fehér Holló Médiaklub Egyesület projektjének keretében. Szabó Csaba, a szervezet elnöke a kezdeményezés jelentőségéről, az oktatás módjáról beszélt lapunknak.
Sikerült paradigmaváltást elérni az önkormányzatok hozzáállásában, és azt kellene elérni, hogy a délutáni oktatás az iskolarendszernek ne csak kiegészítő, hanem államilag támogatott, szerves része legyen.
Engedményeket tett az oktatási minisztérium a tanügyi szakszervezetek által hevesen ellenzett új középiskolai beiskolázási terv ügyében. Kovászna és Hargita megyében elfogadhatónak tartják a végső változatot, de amúgy sem lenne már idő a beiskolázási számok újabb módosítására.
Az elmúlt hetek oktatással kapcsolatos közbeszédének fő témája az a miniszteri rendelet, amely a 9. osztályba történő felvételi esetében, bizonyos körülmények között, opcionálissá teszi az anyanyelvből szerzett vizsgajegy összmédiába való beszámítását.
A legfelsőbb bíróság megalapozatlannak ítélte és elutasította a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) fellebbezését a bukaresti táblabíróság döntése ellen.
Bíróságon készül megtámadni a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) a líceumi és szakiskolai beiskolázási keretszámra vonatkozó, 2019/4057-es minisztériumi rendeletet – közölte szerdán George Purcaru FSLI-elnök Nagyváradon.
A középiskolai osztályok jelentős részét szakiskolai osztályokká alakították át, a helyek számát csökkentette az oktatási minisztérium, amely egy héttel a kisérettségi előtt közölte a módosításokat.
Az esélyegyenlőség biztosítása céljából módosították a középiskolai felvételi módszertanát, hogy ne érje diszkrimináció azokat a német iskolába járó nyolcadikosokat, akik román tannyelvű kilencedik osztályban folytatnák.
A 2019-2020-as tanévre vonatkozó beiskolázási keretszámokról szóló miniszteri rendelet az iskolaelhagyás fokozódásához fog vezetni – figyelmeztet a Spiru Haret szakszervezeti szövetség.
Fennállhat a veszélye, hogy számos romániai magyar diák középiskolai hely nélkül marad vagy a számítógép román tannyelvű osztályba/iskolába sorolja, emiatt pedig számos magyar tannyelvű erdélyi középiskola beiskolázási száma is valós veszélybe kerülhet.
Az oktatási törvény módosítását kérte csütörtökön a Diákszervezetek Országos Szövetsége (ANOSR), amely úgy módosítaná a jogszabályt, hogy a rektort megválasztók egynegyede a diákok képviselői közül kerüljön ki.
Miközben súlyos problémát jelent, hogy továbbra sem ismertek a beiskolázási számok, és a tanintézetek nem tudnak osztályokat tervezni, az oktatási minisztérium mindent felborító rendelettel, majd annak visszavonásával „szórakoztatja” az érintetteket.
Az eredetileg megszabott ütemterv szerint zajlik a 2019-es középiskolai felvételi – tájékoztatott kedden közleményében az oktatási minisztérium.
„Felrobbantja” a gimnáziumi felvételit Ecaterina Andronescu oktatási miniszter a Spiru Haret Szakszervezeti Tömb szerint azzal a rendeletével, amellyel módosítja a középiskolai felvételi menetrendjét, hogy annak egyes szakaszai már folyamatban vannak.
Az utóbbi egy-két évtizedben látványosan fejlődött a romániai gazdák mezőgépparkja, a szántóföldi növénytermesztés legtöbb ágában sikerült helyettesíteni a kézi munkaerőt. A szakoktatás azonban nem tart lépést a mezőgépészet fejlődésével.
Látogatottsági adatok