Nyárádkarácsonban van az egyik koronavírus-gócpont Maros megyében, számolt be a megyei egészségügyi igazgatóság.
Felfüggesztette a Maros megyei klinikai kórház magyar nyelvű kommunikációját annak új vezetője. Daniel Porav-Hodade csütörtökön lapunkkal közölte, nem kell attól tartani, hogy az intézmény a továbbiakban nem fog magyarul is kommunikálni.
Közös frontra állította a kornavírus-járvány a marosvásárhelyi RMDSZ-nek a politikában olykor egymással szembemenő ismert személyiségeit.
Kimutatták a koronavírus-fertőzést a marosvásárhelyi járványkórházban dolgozó két egészségügyi asszisztensnél – közölte szerdán a Maros megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője.
Nyomdai filmlemezből készít arcvédő pajzsokat a marosludasi Fekete Kovács Levente, aki családjával közösen több száz rendelésnek tett eleget a kereskedelemben hiányzó cikkből, és egyetlen védőfelszerelésért sem vett el pénzt.
A járványügyi intézkedések, a részleges kijárási tilalom, az időleges munkabeszüntetés, az idénymunkák befagyasztása sokak számára okoz megoldhatatlan nehézséget ebben a mindannyiunkat próbára tevő időszakban.
Az 1989-es forradalom mámorában hirtelen fellángoló román–magyar barátság provokálta ki a kényszerpályára helyezett Szekuritátéból azt az ördögi tervet, amellyel – emberáldozatok árán – szétverték a két nép közötti bizalmat.
Az egy héttel ezelőtti gyógyszervásárlási roham visszahúzódni látszik: a múlt héten kétszer annyi orvosság fogyott, mint azelőtt, a gyógyszertárat megrohanták a vásárlók a koronavírus-járvány miatt, mostanra azonban gyérült a forgalom.
A koronavírus-járvány miatti kényszerszünet idejére a Marosvásárhelyi VSK felfüggesztette munkaszerződéseit, ugyanakkor adósságai törlesztését reméli a „kiadásmentes” időszak alatt.
Egész Máramaros retteg a Borsára Olaszországból hazatért vendégmunkásoktól, akik a hatóságok szerint nem tartják be az elkülönítésre vonatkozó intézkedéseket. Ezért az észak-erdélyi megyében még az országos kijárási tilalom kihirdetése előtt prefektusi rendelettel szigorították a korlátozá
Miközben Marosvásárhelyen egyre feszültebbé vált a hangulat, 1990. március 17–18-án első kongresszusát rendezte a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ). Közvetlenül a kétnapos fórum előtt már robbant néhány magyarellenes „bomba”.
Petre Roman miniszterelnöki tisztséget töltött be az 1990. márciusi marosvásárhelyi események idején. A politikus 2018-ban kiadott emlékirataiban az egykori Jugoszláviában történtekhez vezető forgatókönyvet lát a történések mögött.
Egészen más értékeket képviseltek ugyan, mint azok, akik a marosvásárhelyi magyarellenes csatározást kirobbantották, bűntudatot éreztek azok a román értelmiségiek, akik a véres események idején, 1990 tavaszán éppen Budapesten tartózkodtak a magyar–román baráti találkozón.
Kelemen Hunor pénteken videóüzenetben ítélte el, hogy kereken harminc évvel a véres marosvásárhelyi összecsapások, a fekete március után sem lehet tudni, kinek az utasítására törtek rá a magyarokra.
Tőkés László szerint az erdélyi magyar közösség különösképpen elvárja, hogy Marosvásárhely fekete márciusa ügyében a román igazságszolgáltatás ne mérjen kettős mércével, hanem nemzetiségi diszkriminációtól mentesen szolgáltasson igazságot az egykori többségi agresszió elszenvedőinek.
Miközben Marosvásárhely magyar értelmisége naivan hitt a rügyező demokrácia értékeiben, a hatalmat 1989 decembere után fokozatosan magukhoz ragadó katona-, rendőr- és szekustisztek a „mélyből” taszították bele a várost a harminc évvel ezelőtti interetnikai konfliktusba.
Harminc éve, 1990. március 19-20-án Marosvásárhelyen véres összecsapások zajlottak le románok és magyarok között, a zavargásoknak több halottja és több száz sérültje volt. Alább közöljük az MTI háttéranyagát.
A fekete március eseményei mindmáig elhintették a kétely, a kölcsönös bizalmatlanság magvát, amely jelentősen fékezte a város gazdasági-szellemi fejlődését, két egymással párhuzamos társadalmat teremtve – vallja Novák Csaba Zoltán történész, szenátor.
Látogatottsági adatok