A 2021-ig terjedő időszak végére 5%-os gazdasági növekedés és 1,79%-os költségvetési hiány várható – derül a pénzügyminisztérium által közzétett, 2019-2021-es időszakra vonatkozó költségvetési stratégiából.
Nem olyan rossz a román gazdaság helyzete, mint 2007–2008-ban, ám az előző pár évhez képest elindult egy negatív tendencia, ezért csak abban bízhatunk, hogy nem lesz kedvezőtlen külső hatás – értékelt a Krónikának Bálint Csaba elemző.
Bukarest nehezen viseli a közelmúltban létrejött régiós összefogásokat, hiszen központi hatalma meggyengülését látja bennük, és nem az ország fejlesztésének lehetőségét – hangsúlyozta a Krónikának adott interjúban Kádár Magor, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója.
Közzétette az erdélyi Pro Economica Alapítvány a magyar kormány által finanszírozott székelyföldi gazdaságfejlesztési program pályázati felhívásait.
A román gazdaság továbbra is jól teljesít, ezt egyértelműen bizonyítják a román és az európai statisztikai intézet (INS és Eurostat) adatai – jelentette ki a csütörtöki kormányülés elején Viorica Dăncilă miniszterelnök.
A háromszéki gazdák attól tartanak, hogy az Európai Unió szét fogja „robbantani” mindazt, amit eddig elértek, azonban a Sepsiszentgyörgyre látogató Herbert Dorfmann dél-tiroli EP-képviselő, agrár-szakpolitikus igyekezett megnyugtatni őket.
A gazdák termékeit felvásárló, feldolgozó és értékesítő nagy cégek beruházásait támogatná a heteken belül kiírandó székelyföldi gazdasági program. A Pro Economica Alapítvány az összehangolási feladatokat felvállaló székelyföldi vállalatok jelentkezését fogadja el.
Mind a magyar, mind a román kormánynak az a célja, hogy a két ország közötti javuló kapcsolatok dinamikáját fenntartsa – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek az EBESZ külügyminiszteri tanácsa milánói ülésének keretében csütörtökön.
Több mint 30 millió tonna gabona termett idén Romániában, kukorica- és napraforgótermés tekintetében az első helyen áll az ország az Európai Unióban – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Petre Daea mezőgazdasági miniszter.
Egyáltalán nem fényesek a román gazdaság kilátásai – vallják egybehangzóan az elemzők, akik között olyan is akad, aki szerint már jövőre recesszióba kerülhet az ország. Ehhez belföldi és nemzetközi tényezők egyaránt hozzájárulhatnak.
A nyáron három hónap alatt négyszer volt román–magyar külügyminiszteri találkozó a budapesti kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programjáról, és valahogy sikerült elmagyarázni, hogy a projekt mindkét ország számára előnyös.
A romániai lakosság egynegyede napi 5,5 dollárból él, miközben egyre mélyül a szakadék a szegények és a gazdagok között.
Brüsszelben Magyarországot és Lengyelországot azért vádolják illiberalizmussal, mert az saját érdekeit védi – állítja Ilie Șerbănescu román közgazdász, politikai elemző. Szerinte az Európai Unió egyfajta gyarmattá alakította Romániát.
A mezőgazdasági miniszter „kacsának” bizonyult állításával ellentétben ebben az évben nem kapnak hektáronként 23 euróval több területalapú támogatást a romániai gazdák, hanem azoknak a pályázóknak jár a juttatás, akik földalapú támogatást igényeltek az elmúlt években.
Legfőképpen a mezőgazdaság, a fa- és erdőgazdálkodás, a turizmus és a piaci versenyképességet biztosító emberi erőforrás fejlesztése terén indít gazdaságfejlesztő programot a Székelyföldön a magyar kormány.
A vége felé jár Erdélyben a komló szedése és feldolgozása – 1989 után csupán Segesvár és Gyulafehérvár környékén maradtak komlóültetvények az országban. A hazai söripar így a komlómennyiség csaknem 85-90 százalékát külföldről kénytelen beszerezni.
Mintegy két évtizede nem működik megyékre lebontott növényvédelmi előrejelzés Romániában, ennek hiányában a termelők kiszolgáltatottak a növényvédőszer-forgalmazó cégeknek.
Az idei első hét hónapban 1,71 százalékkal, 2,314 milliárd euróra nőttek a külföldi közvetlen tőkeberuházások Romániában a tavalyi azonos időszakhoz mérten – közölte csütörtökön a Román Nemzeti Bank.
Látogatottsági adatok