Beszólt. Georgescu szerint az autonómia „alaptalan” és „valótlan”
Fotó: Facebook/Călin Georgescu
A székelyföldi autonómiatörekvéseket vette célkeresztbe az érvénytelenített elnökválasztás első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali Călin Georgescu legfrissebb megszólalásában.
2025. február 03., 08:292025. február 03., 08:29
2025. február 03., 08:552025. február 03., 08:55
A szélsőséges Georgescu vasárnap este a Realitatea Plus hírtelevízió adásában a politikusokat és a „lefizetett újságírókat” bírálta, amiért „nem törődtek” a Székelyföld autonómiáját célzó követelésekkel.
Továbbra is napirenden tartja az Ukrajnával szembeni területi követeléseket az elnökválasztás érvénytelenített első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali Călin Georgescu, aki ezúttal Volodimir Zelenszkij ukrán elnökbe is páros lábbal szállt bele.
„35 éve folyamatosan szó esik a Székelyföld autonómiájáról, Erdélyről. Nos, senki ebből a politikai osztályból és a médiából, vagy bizonyos újságírók, tudják, hogy milyenek, akik úgymond zsoldosok (...), nem foglalkoztak ezzel a témával (...) Az, hogy nem hangzott el semmi, komoly kérdéseket vet fel.
– tette hozzá Georgescu a hollandiai Assenben található Drents múzeumban kiállított, múlt hétvégén ellopott dák műkincsekre utalva.
Kijevben és Bukarestben is kiverte a biztosítékot a tavalyi elnökválasztás érvénytelenített első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali Călin Georgescu, miután egy interjúban kijelentette: jelenleg Ukrajnához tartozó területeket csatolna Romániához.
Mint ismeretes,
Jelenleg Ukrajnához tartozó területeket csatolna Romániához az elnökválasztás érvénytelenített első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali jelölt, Călin Georgescu.
Egyúttal a magyarokkal kapcsolatosan sem tett barátságos kijelentéseket: többek között arról beszélt, hogy a kisebbségek örüljenek, hogy földet és vizet kapnak Romániában, máskor pedig követendő példaként emlegette Mihály vajda állítólagos döntését a magyar nyelv betiltásáról. Vasárnap esti nyilatkozatában egyébként Georgescu kitért múlt heti, nagy vihart kavart kijelentéseire, amelyek értelmében
Most igyekezett árnyalni a kijelentését.
A szélsőjobboldali jelölt, Călin Georgescu váratlan győzelme a romániai elnökválasztás első fordulójában furcsa reakciókat váltott ki az erdélyi magyarok egy részéből.
„Először is, itt egy olyan politikai osztályról van szó, amely nagyon képmutató és kettős mércét alkalmaz az érdekei szerint (...) Megdöbbent, hogy ilyen sekélyesek és funkcionális analfabéták, mert én egy nagyon egyszerű dologra utaltam. Tanulnunk kell a tapasztalatainkból, a történelemből.
– mondta Georgescu.
Állítása szerint „abszolút elméleti hipotézisről” beszélt, amikor Ukrajna esetleges felosztásáról beszélt.
Călin Georgescu, aki óriási meglepetésre az első helyen végzett a romániai elnökválasztás első fordulójában, függetlenként indult az államfőválasztáson.
„Én csak azt mondtam, hogy jó felkészülni minden felmerülő helyzetre. Mi a békében, a nyugalomban vagyunk érdekeltek, ahogyan azt minden alkalommal elmondtam (...). Az egyetlen prioritás és az egyetlen megoldás, a béke mellett vannak még lehetséges helyzetek, amelyek felmerülhetnek, és ahogy mondtam, nem szabad felkészületlenül érniük, ahogy a történelem is tanította, és valamilyen elképzelésünknek kell lennie arról, hogy mi történhet” – folytatta Georgescu.
Mint arról beszámoltunk, Georgescu egy Ion Cristoiunak adott interjúban arról beszélt: korábban Romániához tartozó, ma ukrán fennhatóság alatt álló területeket csatolna Romániához, sőt Kárpátalja egy részét – az egykori magyar Máramaros vármegye északi területeit – is.
Georgescu Ukrajnát „kitalált államnak” nevezte, amely „nem létezik”.
Az ukrán külügyminisztérium elfogadhatatlannak nevezte a kijelentéseket, és azzal vádolta meg Georgescut, hogy Moszkvából irányítják, a román külügy pedig elhatárolódott tőlük, leszögezve: Románia kiáll Ukrajna területi integritása mellett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ombudsmanhoz 2024-ben benyújtott petíciók nagy részében az életszínvonallal, az oktatási és az egészségügyi rendszerrel, illetve a tulajdonjogaik elismerésével kapcsolatos panaszaikat fogalmazták meg a polgárok.
Az alkotmánybíróság kedden megállapította az államelnöki tisztség megüresedését, és úgy határozott, hogy február 12-étől Ilie Bolojan szenátusi elnök lássa el ügyvivőként az államfői teendőket.
Különféle intézmények és hatóságok nevét használó és vizuális arculatát másoló álüzenetekre és e-mailekre figyelmeztetett kedden az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Házkutatást tartottak kedden a hatóságok az érvénytelenített elnökválasztás első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali jelölt, Călin Georgescu kampányfőnöke, Radu Pally otthonában.
Klaus Iohannis lemondása „nem old meg semmit”, ráadásul maga után hagyott egy nagy problémát: azt, hogy miért érvénytelenítették az elnökválasztás eredményét – jelentette ki Traian Băsescu volt államfő.
Paprikaspray-t fújt szét egy diák kedden az egyik konstancai középiskolában; több mint húsz személy lett rosszul.
Négy személy ellen indult büntetőeljárás a Bukarestben, a kormánypalota előtt a szükséges engedélyek nélkül megtartott, hétfői tüntetésen elkövetett bűncselekmények miatt.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke hétfő este bejelentette, hogy alakulata bizalmatlansági indítványt nyújt be jövő héten a Ciolacu-kormány ellen.
Bár Klaus Iohannis távozása nyomán az ellenzék elveszítette egyik témáját, lemondása még nem jelenti azt, hogy eltűnik a kormánnyal szembeni elégedetlenség – jelentette ki a Krónikának Pászkán Zsolt elemző, a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!