Éppen ezért folyamatosan online kell lenni, és követni kell a trendeket” – festette le a helyzetet. Sajnos a kábítószerekhez, az alkoholhoz hasonlóan

ám nincs jó recept arra, hogy a gyerekeinknek hány éves kortól biztosítsunk például mobiltelefont. A tendencia azonban rossz irányba mutat, hiszen már vannak szülők, akik egyszerűbb megoldásként odaadják saját okostelefonjukat az akár kétéves gyerekeiknek, akiket ez leköt, így nem is kell különösebben foglalkozniuk velük – így Zacher, aki saját tapasztalatait osztotta meg.

Egy magyarországi felmérés szerint a fiatalok szabadidejük 60–80 százalékában online tevékenységet folytatnak, legyen szó kommunikációról vagy éppen streamelt filmek nézéséről. Az is tény, hogy egyre kevesebben olvasnak, annak bármilyen formájáról is legyen szó. Ennek oka talán az lehet, hogy nem szerettetjük meg a gyerekekkel az olvasást: a számukra érdekes művek helyett egyből a kötelező olvasmányokat adjuk a kezükbe.

– fogalmazott.

Elalvás előtti mobiltelefon-használat

Munkahelyen, kutatások során, az iskolában a pad alatt, de még elalvás előtt is használjuk a mobiltelefonunkat. Utóbbi ugyanakkor – Zacher szerint – nagyon káros lehet, hiszen ha például ebben az időszakban „beszól” valaki az interneten, akkor annyira felidegesítjük magunkat, hogy még elaludni sem tudunk. Az alváshiány pedig negatív hatással van a másnapi teljesítményünkre. Ilyenkor

inkább olvassunk, hiszen az elősegíti a későbbi pihenést.

– magyarázta Zacher Gábor.

Egy angol felmérés szerint a hároméves gyerekek 25 százalékának van jelenléte ezen hálózatokon (a 12 évesek esetében ez az arány már 80 százalék), ami a későbbiekben számos eltorzulást eredményezhet a személyiségfejlődésükben.

Noha koránt sincs annyi halálos áldozat, mégis a drogfogyasztáshoz hasonlította a közösségi média használatát a szakember. Ezeken a platformokon azonnali szükségletkielégítést kaphatunk, legyen szó információszerzésről vagy éppen kapcsolatteremtésről.

– nyomatékosította a szakember. A statisztika szerint ilyen zaklatások áldozatai a középiskolások 35 százaléka, akik közül a lányok aránya a nagyobb.

Tudni kell azt is, hogy a személyes adataink megosztásával gyakorlatilag szinte megszűnik a magánéletünk, ami számos veszélyt rejteget magában. Azt sem lehet tudni, hogy hányan nézik meg azt a fürdőruhás fényképet, amit mondjuk egy hetedikes lány oszt meg magáról. A fotókat ráadásul átalakíthatják, továbbá visszakereshetők mondjuk egy állásinterjú alkalmával is, hiába állítjuk „privátra” egyes bejegyzéseinket.

– tanácsolta. Zacher arra is felhívta a szülők figyelmét is, hogy ne osszanak meg tartalmakat a gyerekeikről a közösségi médiában, csak ha előtte engedélyt kértek rá tőlük. Felmerülhet ugyanis, hogy néhány év múlva a gyerek nem biztos, hogy látni szeretné azokat nyilvános helyen. Szerinte joga van erről dönteni a fiataloknak.

Betegségeket okozhat

Amerikai kimutatás, ám Zacher szerint a magyar nyelvű régióra is vonatkoztatható, hogy a fiatalok nagy százaléka kevesebb időt tölt kapcsolatai fizikai ápolásával, hiszen annak jó részét online valósítják meg. Keveset is randiznak, sőt

A Z generáció több mint 30 százaléka magányos, mivel a kapcsolataik jelentős százalékával sohasem fognak a való életben találkozni. Ebből következik, hogy bárkinek kiadhatják magukat, sokszor pedig ők maguk is elhiszik az általuk megfogalmazott hazugságokat. Ez viszont komoly személyiségfejlődési zavarokat eredményez.

– összegzett a szakember, hozzátéve, hogy a keretrendszert minél fiatalabb korban kell megszabni, hiszen akkor könnyebb hozzászokni. Szerinte érdemes használni összegző programokat, amelyek mérik, mennyi időt töltöttünk el bizonyos applikációkban, hiszen azok jó tükrök lehetnek számunkra. Noha bebizonyosodott már, hogy nem igazán tudunk a digitális eszközök nélkül élni, időnként érdemes digitális detoxikációt tartani, hiszen így javulhat az összpontosító képességünk, kreativitásunk és a megnyugvásunk minősége is.