„A »hiszem, ha látom« hozzáállás sok esetben hasznos, viszont ezt a járványt elsősorban nem hinni kell, mivel nem egy megfoghatatlan dologról van szó, hanem rengeteg tudományos bizonyíték létezik rá, tehát tulajdonképpen a tényeket kell elfogadni. Ennek az ellenkezőjét hinni nagy butaság. Igenis létezik a járvány, és száz éve nem volt hasonló probléma” – hangsúlyozta Fejér Szilárd.

Hozzátette: ettől eltekintve a tagadás nem egy modernkori hóbort, hiszen mindig is jellemző volt: ha volt valamilyen probléma, amely egy szélesebb társadalmi réteget érintett, az emberek mindig bűnbakokat kerestek, főleg, ha nem értették a probléma forrását. Régen például azzal magyaráztak egy-egy csapást, hogy megharagítottak egy Istent, mert nem áldoztak neki eleget, ami ugyanolyan hibás volt, mint ma azt állítani, hogy a járvány nem is létezik, esetleg csak a gonosz háttérhatalom kitalációja vagy éppen egy laborban előállított veszélyes tömegpusztító fegyver, amivel próbálják a világ népességét megtizedelni.

„Nem meglepő a tagadó hozzáállás megléte, tulajdonképpen egy védekezési reakció, amivel próbálják a nehezen megérthetőt értelmezni.

Akik az álhíreket terjesztik, kiragadnak kontextusból dolgokat, átértelmezik ezeket, és csak olyan bizonyítékokat vesznek elő, amelyek az ő állításukat támasztják alá, illetve leseprik az asztalról az adatok többi 99 százalékát, amely a meggyőződésük ellentétét támasztja alá. Tehát ha találnak egy tanulmányt, ami megerősíti a meglátásukat, csak azt hangsúlyozzák, és teljesen figyelmen kívül hagyják a többi ezret, ami ennek ellenkezőjét bizonyítja. A hülyeség mindig könnyebben terjed, mint a hiteles információ” – szögezte le a szakember.

Se nem élő, se nem halott

Arra is kitért, hogy bár az átlagember szabad szemmel nem látja magát a vírust, megfelelő kísérleti módszerekkel vizsgálható, így nem lehet azt mondani, hogy nem is létezik, hiszen van róla felvétel. „Tudjuk azt is, hogy a koronavírusból rengeteg fajta létezik, emberekben is van több féle is, ez viszont egy új típus, és azt nem tudják sokan elfogadni, hogy ilyen nagy problémát okozott egy elég kis változás a vírusban.

A vírus egy se nem élő, se nem halott részecske, úgy kell elképzelni, mint egy csomagot, ami ha bejut a sejtbe, hirtelen ráveszi arra, hogy sokszorosítsa. Ha saját magát sokszorosította, akkor kijut a sejtből, még mindig csomagként, és bejut a következő sejtbe, vagy esetleg egy más gazdaszervezet sejtjeibe, és ugyanezt végigjátssza. Minden vírus így működik, hiszen ez az egyik tulajdonságuk, hogy csak élő sejtekben képesek szaporodni” – magyarázta.

Nem tudjuk ennek az okát, de az biztos, hogy vannak olyan körülmények, amelyek elősegítik a szuperfertőzés létrejöttét, például ha egy zárt térben, ahol sok ember tartózkodik, van egy szuperfertőző. Azt viszont nem tudni, ki válik azzá, ezért jönnek létre a gócpontok is. Ezeknek a láncolatoknak a kordában tartása lenne igazán fontos, de ezt csak akkor lehetne véghez vinni, ha megfelelő kontaktkutatás lenne, és nem csak azt derítenék ki, ha valaki megfertőződik, hogy kiknek adhatta tovább, hanem azt is, hogy ő kitől kaphatta el. Erre sajnos nincs kapacitás” – mutatott rá Fejér.

A tudományos adatok ellenére kialakult tiltakozás kapcsán viszont érdemes azt is megemlíteni, hogy mivel már nyolc hónapja tart a járványhelyzet az országban, az emberek belefáradtak, illetve a kormányzati kommunikáció sem volt megfelelő. „Az elején ideig-óráig félelemmel kordában lehetett tartani az embereket, és a járvány első hullámának megfékezése is ennek volt köszönhető. A gond ott van, hogy belefáradnak az emberek, főként ha a megélhetésük is veszélybe került, és valamilyen szinten érthető is a felháborodásuk, viszont azt kellene megérteni, hogy valamennyi áldozatot mindenkinek vállalnia kell, mert a felelősség közös. A kommunikáció is elindult ebbe az irányba az utóbbi időben, már nem csak a félelemkeltés működik, de valószínűleg már késő, mivel a hülyeség annyira elterjedt, hogy már csak akkor fog alábbhagyni, amikor mindenkinek lesz koronavírusos ismerőse. Néhány hónap múlva mindenképp alább fog hagyni ez a vírustagadásos mozgalom” – vetítette elő Fejér Szilárd.