Elkeseredettek, a jövőjük miatt aggódnak a csíksomlyói tűzvész károsultjai

Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

07:41

Haladni a korral: internet is kell az új csíkszeredai közvécékbe

23:02

Sűrű havazás a Kalondán, nehézkes a közlekedés

22:49

Galac–Vajdahunyad párharc lesz a labdarúgó Román Kupa utolsó felvonásában

22:27

A korzikai autonómiáról Székelyföldön: a cél közös, a harcot folytatni kell

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Így reagált Borboly Csaba az ötödik tanácselnöki jelöltségének meghiúsítására

Bíró Barna Botond lesz az RMDSZ jelöltje a Hargita megyei tanács elnöki tisztségére

Mit hoz és meddig tart? Így szól a lehűlésről a kéthetes előrejelzés

Máris megvan az RMDSZ-en belül, hogy mivel folytathatja Borboly az elnökség után

Építkezni akar a frissen beiktatott lelkész házaspár

Ötven lakás szerepel Csíkszereda magánvagyonában

Máris megvan az RMDSZ-en belül, hogy mivel folytathatja Borboly az elnökség után

Bíró Barna Botond lesz az RMDSZ jelöltje a Hargita megyei tanács elnöki tisztségére

Jog a testi autonómiához – így vélekednek ma az abortuszról az EU-ban

Hiába állt készen, nem jutott előbbre a csíkszeredai kórház

Elkeseredettek, a jövőjük miatt aggódnak a csíksomlyói tűzvész károsultjai

Szomorú arcok, gyerekzsivaj és tevékenykedő önkéntesek – ez fogadott péntek reggel a csíkszeredai Erőss Zsolt Arénában, ahová a csütörtök esti csíksomlyói tűzvész nyomán több mint kétszázötven embert szállásoltak el.

Korpos Attila

2021. január 08., 12:032021. január 08., 12:03

2021. január 08., 17:022021. január 08., 17:02

Elkeseredettek, a jövőjük miatt aggódnak a csíksomlyói tűzvész károsultjai

Fotó: Veres Nándor

Korpos Attila

2021. január 08., 12:032021. január 08., 12:03

2021. január 08., 17:022021. január 08., 17:02

Fotó: Veres Nándor

Mint a helyszínen dolgozó önkéntesektől megtudtuk, éppen a reggeli előkészítésén dolgoztak a városháza szociális osztályának és a szegénykonyha munkatársai.

Legjobb megoldásnak azt láttuk, ha nyakba akasztható kitűzőket készítünk fényképpel ellátva, így csak azok részesülnek napi háromszori étkezésben, akik valóban a tűzvész károsultjai

– mondta az egyik önkéntes. A főbejárat utáni előcsarnok egyik felében a ruhaneműket válogatták az önkéntesek – amelyből hatalmas mennyiség gyűlt össze minden korosztály számára –, a másik felében pedig a padokat és asztalokat rendezték el a közelgő reggelihez.

Fotó: Veres Nándor

A sportcsarnok emeletén matracok, futkározó gyermekek és kisebb csoportokba verődött felnőttek látványa fogadott. Az egyik ilyen csoportnál érdeklődve a gyors ellátás és biztonságos körülmények megteremtése ellenére

a férfiak előbb azt nehezményezték, hogy a kisebb gyermekek már nagyon éhesek, utána pedig kifejtették, ők haza szeretnének menni.

„A tyúkok, a lovak, a disznók ott vannak a mezőben, azokat össze kellene gyűjteni egy helyre.

Visszajövünk, nem akarunk elszökni, csak legalább az a kicsi, ami maradt nekünk, azt tudjuk megmenteni

– ismételgették, hozzátéve, hogy a földszinten szolgálatot teljesítő rendfenntartók nem engedték ki őket. Egyikük jelezte, olyanok is ott vannak velük, akiknek épen maradt a házuk. Egy másik ember az értékeit féltette, amelyeket elmondása szerint az utca szélén hagyott a nagy rohanásban.

Fotó: Veres Nándor

A sarokban egy matracon három kisgyerek édesanyja és édesapja ölében csendben nézte a tömeget.

Egy kicsit tudtunk pihenni az éjszaka, de a gondban nem tudtunk sokat aludni

– mondta a férfi. Szerencsére nem történt egyiküknek sem baja, viszont mindenük odaveszett a tűzben, annyival maradtak, ami rajtuk van. „A nagy sárban próbáltam kimenteni valamit, de semmit nem sikerült kihozni a házból” – mutatott térdig sáros nadrágjára. Egy másik beszélgetésbe elegyedve megtudtuk, a legalább húsz ház porig égésén túl nagyjából tíz-tizenkét házat sikerült megmenteni.

Pár hónapos babáktól kezdve egészen az idősebbekig is vannak itt. A sok sírástól sem tudtunk aludni, de sokan amiatt vannak elkeseredve, hogy az a kicsi, amilyük volt, az is ott maradt a tűzben

– vázolta a férfi, karján az alig pár hónapos kislányával.

Fotó: Veres Nándor

Egy idősebb nő szintén az odaveszett állatait siratta az egyik matracon. „Nem tudunk semmit, hogy lesz tovább, mi lesz velünk.

Mi vissza szeretnénk majd oda menni, ott születtünk, ott volt az otthonunk

– tört ki zokogásban.

Fotó: Veres Nándor

Eközben a földszinten már előkészítették a listákat a kitűzők elkészítésére, a nagy zajban a névsorolvasás viszont nehézkesen haladt. Egyenként hívták le őket, fényképet készítettek, aki hiányos öltözetben volt – sokan mezítláb, mások cipő nélkül jöttek le –, az kapott lábbelit és meleg ruhát.

Közben folyamatosan érkeztek az adományok, egyesek ruhaneműket, mások élelmiszert hoztak. Távozásunkkor a szerencsétlenül járt emberek többsége már mosolyogva falatozott az asztaloknál.

Fotó: Veres Nándor