Csakhogy időközben megbánták a döntést a bukaresti hatalmi tényezők, ezért mára nemcsak leállították a restitúciót, hanem minden módszerrel, de főleg a kifárasztásra játszó perek sokaságával igyekeznek visszaállamosítani.

A célkeresztben elsősorban az erdélyi magyar tulajdonok állnak. Erre vonatkozó nyílt politikai vállalások nincsenek, a piszkos munka oroszlánrészét a titkosszolgálatokkal együttműködő „független” bíróságok vállalják magukra. De jelenleg aktív a pénzügyminisztérium is, amely számtalan pert indított erdőtulajdonok visszaállamosítása érdekében. És akadt az évek során olyan politikus is, aki büszkén vállalta cselekedetét. A PMP mai csillaga, Marius Paşcan annak idején a Felső-Maros menti Bánffy-erdők visszaszolgáltatásának a megakadályozását tartotta Maros megyei prefektusi mandátuma egyik legfontosabb eredményének.

Az egyházi ingatlanok ügye külön fejezetet képez ebben az évek óta zajló állóháborúban. És ezen a területen nem csupán az alapvetően magyar felekezetek érintettek. A bukaresti Balassi Intézetben tartott minapi konferencián a zsidó hitközségek elkobzott vagyonának visszaszerzési folyamatában a levéltári anyagok titkosítására panaszkodtak, a görögkatolikusok részéről elhangzott: a két világháború között csaknem kétezer templomuk volt, de máig alig kétszáz ingatlanukat kapták vissza.

A román közvélemény egyébként keveset vagy semmit sem tud a valóságról. A részben ugyancsak a titkosszolgálatok által ellenőrzött, de legalábbis befolyásolt média szinte kizárólag az erdélyi magyarokkal foglalkozik, amikor az „igazságtalan” restitúciót tűzi műsorra. Rareș Bogdan európai parlamenti képviselő még műsorvezetőként több alkalommal is sajátos stílusában őrjöngött élő adásban az „új grófok” ellen. Nemrég azért bírságolta tízezer lejre a Realitatea Plus hírtelevíziót az Országos Audiovizuális Tanács, mert megszegte a tisztességes információszolgáltatás szabályait, amikor az Octavian Hoandră által moderált műsorban többek között azt állították, hogy Erdélyben, az „úgynevezett” visszaszolgáltatások során olyan magyar grófok örökösei javára állították vissza a tulajdonjogot, akik „háborús bűnösök voltak”, és részt vettek az „észak-erdélyi mészárlásokban”. A vitában a „korrupt bírákat” kárhoztatták, akik most eladják Erdélyt a magyaroknak. Mit várjunk attól a romántól, aki ilyen tájékoztatást kap a restitúcióról?

Ebben a közhangulatban és a jelenlegi kaotikus politikai helyzetben érkezik az RMDSZ visszaszolgáltatással kapcsolatos megszavazott törvényjavaslata, amely megfordítja az eddigi eljárást. A szabályozás értelmében ezután nem az eredeti tulajdonosoknak kell bebizonyítaniuk, hogy az állam jogcím nélkül fosztotta meg őket az adott tulajdontól, hanem a román államnak kellene igazolnia az elkobzás jogosságát.

Az új jogszabály életbelépéséhez, s főleg gyakorlati alkalmazásához azért felesleges nagyon vérmes reményeket fűzni. Az erdélyi restitúció ügye ugyanis ma kimondatlanul is nemzetbiztonsági kérdésnek minősül Romániában.