Edelényi Vivien debreceni színművész Váradon mutatta be az Anne Frank naplója alapján készült előadást
Fotó: Borostyán Produkciós Iroda
A majdnem hetvenhat éve meggyilkolt Anne Frank figuráját idézte meg nagyváradi előadásában Edelényi Vivien. A debreceni Csokonai Színház fiatal művésznője átlényegülten közvetítette az 1940-es évek félelemmel teli, ám az akkori fiatalokat is tervszövő álmokra serkentő világát.
2020. február 20., 11:482020. február 20., 11:48
Edelényi Vivien, a debreceni Csokonai Színház fiatal művésznője nagy élményt szerzett hétfőn a Borostyán Produkciót vendégül látó nagyváradi zsidó hitközség dísztermében összegyűlt szépszámú közönségnek: Anne Frank figurája elevenedett meg a színpadon.
A zsidó származású német lányt az „Anne Frank naplója” címmel kiadott, a második világháború idején írt naplójegyzetei tették világhírűvé. Naplójában családjáról és barátairól, érzéseiről, meglátásairól, írt holland nyelven, tizenharmadik születésnapjától kezdve 1944. augusztus 1-jéig.
Az emberélet első nagy forradalma a kamaszkor: a gyerekkorból épp kinövő kisember akkor szembesül először a körülötte lévő mikrovilág problémáival, kritikusan kezdi nézni szülei életét, megjelenik a barátság és a szerelem közti lényeges különbség felismerése, vagyis a serdülő elindul a felnőtté válás útján. Tervekkel, álmokkal van teli és minden kamasz azt hiszi, ő majd más lesz, mint a környezete, sőt az egész világ megváltására is hajlandó volna. Csakhogy a világ nem mindig hajlandó megváltozni, s ha nagy nehezen rá is áll, jobban szereti a lassú, csendes folyamatokat. És vannak korok, amikor a világ nemcsak ellenáll a szebbnél szebb kamaszálmoknak, hanem le is gyilkolja azokat. A szó legszorosabb értelmében. Ahogy tette a tizenöt éves leányka álmaival is, bármennyire igyekezett az egész családjuk elbújni a gyilkolás elől.
Szomorú vigasz, hogy mintegy halál utáni elégtétele a máig tartó világhírnév a sok hiábavalóan, barbár módon elveszejtett fiatal álmainak, de ez az igazság:
Tizenharmadik születésnapjára kapja azt a füzetet, amit – korát megelőzve – a jóval később divatossá váló beszélgető könyvvé alakít, vagyis nem a bakfislányok szokásos, banális feljegyzéseivel tölti meg, hanem egy fiktív barátnőjével társalogva írja le véleményét a kegyetlen időszakáról. A Frank család nem él behunyt szemmel, látják, mi történik körülöttük és megpróbálnak idejében elbújni a zsidóságra olyan élesen figyelő szemek elől. Ismerősök fogadják be a négytagú családot, lakásuk „hátsó traktusába”, vagyis a cselédség szálláshelyére.
A naplóban fontos hellyé válik ez a hátsó traktus, ami egyrészt egyelőre jó búvóhelynek bizonyul, másrészt viszont a fiatal lány alapvető célkitűzésévé válik a kiszabadulás a – gyűjtőnéven – friss levegőnek nevezett világba. Nem meglepő, hogy Anne naprakészen tudja a háború állását, hisz állandóan hallgatja a rádiót, pontos adatai vannak a németek ellen harcoló szövetségesek felszereltségéről, csak azt nem érti, miért késik a beígért invázió, a partraszállás. Miközben figyeli a háború alakulását, azt is követi, mi történik a családjában. Anyjával egyáltalán nem felhőtlen a viszonya, úgy érzi, a nővérét nálánál sokkal jobban kedvelő anya eltaszítja magától, állandóan kritizálja, az apja viszont épp ellenkezőleg: neki Anne a kedvence. De a háziaknak is mindig akad valami baja a lánnyal, neveletlennek, szemtelennek mondják, kivéve a fiukat, Petert, akivel Anne bensőséges barátságot ápol, mondhatni kezdődő szerelmet, de ezt még ilyen határozottan nem tudja a két kamasz megfogalmazni. Amit viszont Anne biztosan tud, az a jövőjére vonatkozik: újságíró, majd író lesz belőle. És talán lett is volna, ha néhány napot sikerült volna még átvészelniük, hisz amikor a családra rábukkantak a zsidókat üldözők, a partraszállás már megtörtént. De így odaveszett az egész Frank család.
A Harag György Társulat és közönségének kapcsolata szeretetkapcsolat – talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, de Szatmáron még létező a jelenség, hogy az emberek messziről felismerik a színészeket az utcán, nemcsak a magyarok, de a románok is.
Nagyszabású bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera: Giacomo Puccini korai, méltatlanul keveset játszott operáját, a Manon Lescau című művét viszik színpadra.
Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben címmel időszaki kiállítás nyílik kedden, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hétfőn az MTI-t.
Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
szóljon hozzá!